Györe Balázs: Halálom után eltüzelni (Pozsony, 2015)
„Kóválygok, nem találom a helyem. Felmegyek a Margit hídra - segítségért fordulok a folyamhoz? Vagy csak a hídhoz? Esetleg szenvedése, betegsége még magányosabbá tesz. Anyám királynői utasítgatásai szemmel és felemelt ujjával: ennek 1 ezret, annak 2 ezret adjak. ’Ölj meg!’ - kéri. Nem hallja senki, csak én. Halkan mondja. Pulóveremről le akarja venni a pölyhöket. ’Már nem tudom...’ Zavaromban mindent megköszönök neki. ’Én is’ - feleli. Ül az ágy szélén, kanalazza a levest, de folyton el akar dőlni. Viszszakapaszkodik.” Van-e benne szeretet? Szereti-e valójában az anyát? - kérdezi újra meg újra Győré Balázs új regényének elbeszélője. Ezekre a kérdésekre nem találja - magában a választ, de ott van mindvégig az édesanyja mellett. Az utolsó pillanatig. Megrendítő könyv.