Győrei Zsolt (szerk.): Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai - Kosztolányi Dezső Összes Művei (Pozsony, 2014)
Jegyzetek
Jegyzetek dójában a közönség elé - ebben valószínűleg A kis kutya kezdetű verset gyaníthatjuk. A dalok előadóját Molnár Gál Péter 1968-ban így búcsúztatja: „Érdekes hangú színésznő volt. Karinthy Holnap reggelének bemutatójában fontos szerepet kapott és egyik vezető művésze volt a két világháború között a Bethlen téri Színpadnak. [...] Nevét elsősorban mint előadóművésznő és sanzonéit szerezte. Ady, Kosztolányi és József Attila verseinek, megzenésített dalainak rendkívül kulturált előadóművésze volt.”5 A nekrológban említett játszóhelyről szintén érdemes pár szót ejteni. „A Bethlen-téri Színpadot a Reiner Dezső műépítész által tervezett bérpalotában a ház tulajdonosa, Rákos Tibor rendezte be és nyitotta meg 1929. november 29-én. A város legnépesebb munkásnegyedében létesített színház első igazgatója Fekete József volt, aki még az Apolló, majd az Omnia Kabaréban szerzett gazdag tapasztalatokat. A művészeti vezetéssel Dezsőffy Lászlót, a dramaturgiai teendőkkel Korcsmáros Nándort (aki 1931-től művészi igazgató lett), a zenei irányítással Hetényi-Heidelberg Albertet bízták meg. A színpad 1932- ig kizárólag kabaréműsort játszott, 1933-ban azonban új vezetőség került a vállalkozás élére, s ez háromfelvonásos színművekre tért át.”6 Azért is érdekes, hogy Ürmössy Anikó neve összeforrt ezzel a színpaddal, mert 1931. január 16-án a Bethlen téren is elhangzik A húgomat a bánat eljegyezte kezdetű vers. Csakhogy ezúttal nemcsak a zeneszerző más, Molnár Mihály helyett Hetényi-Heidelberg Albert, de az előadó is: Kéky Rózsi. Róla viszont néhány Bethlen téri fellépésén kívül nem is igen tud többet a szakirodalom. 5 M[olnár]. G[ál]. P[éter]., Meghalt Ürmössy Anikó, Népszabadság, 1968. március 1., 7. 6 Alpár Ágnes, A fővárosi kabarék műsora 1901-1944, Budapest, Magyar Színházi Intézet, 1978, 531. 508