Győrei Zsolt (szerk.): Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai - Kosztolányi Dezső Összes Művei (Pozsony, 2014)
Jegyzetek
Jegyzetek A rostán az első etalon-könyvből, az 1910-es A szegény kisgyermek panaszaiból is fönnakad néhány dédelgetett kedvenc. Rendkívül porózusnak mutatja magát a felület a szigorú górcső alatt. Meglepően gyorsan elértéktelenedő szóvirágokat és avíttas futamokat is magába foglal a kötet bravúrosan létrehozott kerete. Réz Pál a Magyar Remekírók sorozatban a teljes ciklust közli (1985), Vas István a Magyar költészet gyöngyszemeiben körülbelül a háromnegyedét (é. n. [1957]). Úgy éreztem, akkor járok el igazságosan, ha elődeimnél sokkal szűkebb teret szabok - a méltatlanul hanyagolt versek javára. 4. Négy etalon Kerek egészként négy verseskönyv állja meg a helyét a tűzpróbán. Első az emlegetett Kisgyermek. Erősségei számomra a csúcspontok, paradox módon, hiszen zárt ciklus ez, és mint ilyen, példaértékűen szép és hiteles, erővonalai egyetlen irányba mutatnak. Sajnálatos ballasztja a korszak egyen-költőiségébe még túlságosan belesüppedő nyelvhasználat. Mintha Ady zivataros frissessége, a korai Babits márványszerűsége, Füst időtlen panorámája mellett féleredmény lenne ez a könyv - kilencven év távlatából.160 A posztmodern irodalom újraíró tendenciájának a Kisgyermek-ciklus versei is hivatkozási alapját jelentik. Több költői és - furcsamód - prózai műben is felbukkannak a ciklus ismert verseire vonatkozó, tudatos utalások. Orbán János Dénes többrészes versében számos motívum idézi meg az eredeti ciklus teljességét. 160 Térey János, Nem a cukrász. Kosztolányi Dezső verseiről, in Kosztolányi Dezső Válogatott versei, szerk. Térey János, Budapest, Palatinus, 1999, 207-209. A szövegbe illesztett idézet forrása: József Attila, Az istenek halnak, az ember él. Tárgyi kritikai tanulmány Babits Mihály verseskötetéről, Budapest, Az író kiadása, 1930, 12. 702