Házi Jenő: Pozsony vármegye középkori földrajza - Csallóközi Kiskönyvtár (Pozsony, 2000)

II. Falvak

juk, hogy Guti Ország Gáspár fiai voltak Mihály és János. Mi­hály Albert király étekfogómestere, míg János Világosvár ka­pitánya és zarandi ispán (Dl. 13194.). - 1438-ban szintén (Dl. 8928.). -1438-ban Szomolányt Albert király Bazini Miklós gróf fia Györgynek adományozza, aki visegrádi kapitány, és aki Galambócnál harcolt, de a husziták ellen is Cseh- és Morvaor­szágban (Dl. 13223.). - Szomolány német neve: Lewstorf; ek­kor Korlátkőhöz tartozott, és Bolondóci Stiboré volt, kinek mag­vaszakadt, és most Rozgonyi István és György pozsonyi ispá­nok tartják hatalmukban pro honore! - 1439-ben Németdiós­sal együtt említve (Primasi világi ltár f. 0. nr. 617.). - 1440-ben egy-egy töredékben ismét Szomolány előfordul (Uo. f. 0. nr. 547.). - A Szomolány után járó dézsmát említi egy 1440. évi oklevél, amely ekkor Guti Országh Mihály királyi főkincstartó birtokában volt (ifj. Kisfaludy ltár). - Bordézsmával kapcsolat­ban 1447-ben e falu említésével ismét találkozunk (Prímási vi­lági ltár, 0. 595.). - 1465-ben Mátyás király Szomolány várkas­tély birtokában Guti Országh Mihály nádort és fiait, Jánost, Gáspárt, Mihályt és Lászlót újból megerősíti, a budai káptalan pedig minden ellenmondás nélkül beiktatja (Dl. 9828., 16250.). - Szomolány várkastély után többek között Borbála, aki Podmanini Podmaniczky János neje és Guti Országh Mihály nádor lánya, Ország Zsigmondtól a leánynegyedét kéri (Dl. 22522-3.). -1498-ban Szomolány várnagya Emőkéi Dezső Mik­lós (fgy. F. 203.). - Szomolány nevét II. Gyula pápa 1504. évi oklevele említi (Dl. 21339.). - 1505-ben Goldan Jakab volt e helység bírája, és Ruska Márton az egyik esküdt (Dl. 21405.). - 1510-ben Szomolány várát és faluját említik (Dl. 22011.). - 1511 -ben Szomolányt várkastélynak mondják (Dl. 22522., Pod­maniczky család okltára, II. 49-59.). - Szomolány várához tar­tozónak említik 1512-ben Szomolány, Diós, Modor és Igram helységeket (Dl. 22321.). - A Szomolány szőlőhegyén termelt évi bor dézsmáját Guti Országh Ferenc birtokán 1524-ben László esztergomi érsek haláláig a nagyszombati apácáknak adomá­nyozza (Dl. 23990.). SZUNYOGD faluból való Budul, aki első férje Erzsébetnek, Sáp faluból való Veeck fia János özvegyének, míg fiuk Pál, ki elis­meri, hogy Sáp falubeli Detre fia Egyed 1302-ben hitbér és jegy-492

Next