Herbert, Zbigniew: Fortinbras gyászéneke. Válogatott versek (Pozsony, 2009)
Jelentés az ostromlott Városból és más versek (Raport z oblezonego Miasta i inne wiersze) (1983)
In memoriam Nagy László (In memoriam Nagy László) Romána mondta hogy Maga elment azokról beszélnek így akik itt maradnak örökre mennyire irigylem Magától a márványarcát tiszta ügyek voltak köztünk semmi levél vagy emlék semmi mutatósabb se gyűrű se kancsó se asszonyi sírás így hát könnyebb hinni a hirtelen felemeltetésben abban hogy Maga most olyan mint József Attila Mickiewicz Lord Byron az angyali árnyak kik mindig eljönnek a megbeszélt találkozóra özvegy tapintásom nem tudta megszokni a kézzelfogható iránti heves szerelem áldozatokat követelt nem töltöttük be a halott szobát nevetéssel a susogó tölgyfaasztalra nem könyököltünk nem borozgattunk nem törtük derékba a sorsot pedig együtt laktunk mi ketten a Kereszt és Rózsa hospíciumában a tér ami elválaszt minket akár a szemfedő felszáll s leereszkedik az esteli köd vízben és földben rejtőzik a tiszta emberek arca további együttélésünk minden bizonnyal more geometrico rendeződik el - két párhuzamos egyenes: földöntúli türelem s nem-emberi hűség (Körner Gábor fordítása) 274