Kelecsényi László (szerk.): Krúdy Gyula: Regények és nagyobb elbeszélések 12. - Krúdy Gyula összegyűjtött művei 22. (Pozsony, 2011)
Jegyzetek
JEGYZETEK Krúdy Gyulának ez a négy regénye szerves egységet képez, ezért összkiadásunk szigorú időrendjét kivételesen megtörve egymás után, keletkezésük sorrendjében tesszük közzé őket, bár a Valakit elvisz az ördög és az Álarcos hölgy első megjelenésük időpontját tekintve a Királyregények közé ékelődik. A történeti háttér: A Jagello-házból származó II. Ulászló, aki engedékeny magatartása miatt a dobzse (jól van) ragadványnevet kapta a történészektől, uralkodása után, fia, II. Lajos került a magyar trónra. Amikor 1516-ban megkoronázták mindössze tízéves volt; helyette egy ideig bárókból, főpapokból és köznemesekből álló tanács kormányzott az országban, aminek az lett a következménye, hogy a befolyt királyi jövedelmek jelentős része a bárók zsebébe került. Emiatt a török támadásai ellen védelmet nyújtó végvári rendszer karbantartása és az ott szolgálatot teljesítő katonák zsoldjának fizetése igencsak akadozott. Pedig aló. század elején addig nem tapasztalt mértékben fölerősödött az Oszmán Birodalom hódító kedve. A kisázsiai háborúk után az egymást váltó szultánok elérkezettnek látták az időt, hogy Közép-Európa ellen forduljanak. 1521-ben elfoglalták Nándorfehérvárt (Belgrádot), és megnyílt előttük az út a magyar királyság belseje felé. A nemzetközi helyzet sem kedvezett nekünk. A törökök békét kötöttek Velencével és a lengyel királysággal; a franciák pedig egyenesen ösztönözték, hogy a törökök az ő ellenségükre, a Habsburg császárokra támadjanak. A hadiút Magyarországon keresztül vezetett. A hosszú ideig uralkodó I. Szulejmán (1520-1566) első haditette volt a visszavágás az 1456-os nándorfehérvári vereségért. A déli magyar védelmi vonal ezzel gyógyíthatatlan sebet kapott, különösen amiatt, hogy később meg sem kíséreltük a fontos vár 595