Kende Péter: Magyarság, zsidóság, emberiség. Kende Péter válogatott művei (Pozsony, 2015)
II. Magyarság és zsidóság
dúló, de legalább annyira politikai irányultságú - mozgalom korlátlanul helyet adott a zsidó polgárság fiainak, s e közben intellektuális irányvételében is mind radikálisabb lett, fokozatosan leváltak róla azok a mérsékeltebb liberálisok, akik nem értettek egyet a fennálló viszonyok teljes elítélésével. Amikor aztán a világháborút követő forradalmi korszak és az ellenforradalom hullámai elsodorták Jászi nemzedékét, némi szünet után, a harmincas években, színre lépett a radikális reformereknek egy új nemzedéke, amelynek önmeghatározásába kimondva vagy kimondatlanul az a szándék is belekerült, hogy távol tartja magát a zsidó polgárságtól. (Gondoljunk csak arra, hogy mekkora bizalmatlanság övezte a Válasz szerkesztőségét átvevő Sárközi Györgyöt a folyóiratba dolgozó népi írók körében.).67 A „népi-urbánus” szembenállás máig használatos címkéje voltaképpen ezt a tényállást volt hivatva eufemizálni, hiszen „urbánusok” a falukutató nemzedékben is bőven akadtak, a másik oldalt megtestesítő Szép Szóval pedig nem az volt a baj, hogy nem akart tudni a falu népéről, hanem hogy József Attila mellett zsidók és szociáldemokraták is jegyezték. - Ugyanennek a törésvonalnak egy késői folytatásaként fogható fel a Kádár-rendszer vége felé jelentkező ellenzéki mozgás belső megosztottsága. A halódó kommunizmus ellenében kibontakozó szellemi ellenállásnak nem sikerült egy táborba összehoznia a liberális demokratákat (így nevezem az SZDSZ előzményeit) a „parasztpártból” kinövő MDF-fel, holott nem vont közéjük árkot sem a demokrácia sem a reformszocializmus eszméje. Az a faktor választotta őket szét, amelyről ez a dolgozat szól. Nem vagyok biztos abban, kedves Ignác, hogy világossá vált-e, miért tartom olyan központi fontosságúnak a modern magyar történelem szempontjából ezt a faktort. Még egyszer elmondom tehát: azért, mert a 20. század eleje óta ennek mérgező hatása következtében lett hazánkban a bal-jobb tagolódás osztályok vagy társadalomszervező koncepciók ütközése helyett nemzeti fajvédelemmel kapcsolatos kérdés. Ennek hatására alatt 67 A témát nagy alapossággal dolgozta föl Széchenyi Ágnes. (Lásd „Sznobok és parasztok”. Válasz 1934-1938 és Lélegzetvétel. Válasz 1946-1949 című munkáit. Mindkettő az Argumentum kiadónál jelent meg, az első 1997-ben, a második 2009-ben.) 248