Keresztesi József: Hamis opera. Kritikák 1999-2007 (Pozsony, 2007)
Péntek bekeríti házát
szereplő mottók (melyekben szembetűnően magas a tizenkilencedik századi magyar költők aránya: Petőfi, Arany János és Arany László mellett szerepel itt Bajza, Reviczky, Tompa, Vörösmarty), illetve a szövegben elhelyezett reminiszcenciák. Ezek közül A Bús, Piros Vödör dalát emelném ki, mely József Attila Születésnapomra című versének újabb kitűnő paródiája (egyébként lassan ideje volna számba venni és összehasonlító elemzésnek alávetni az ide vonatkozó szövegeket; a Születésnapomra valószínűleg a magyar költészet egyik legtöbbet parodizált darabja, úgyhogy tanulságos kísérletnek tűnne alaposabban feltérképezni ennek a hagyománynak a kialakulását). Már az előhangból világosan kitűnik, hogy a szerző ragaszkodni kíván a műfaji konvenciókhoz - ám ugyanekkor e ragaszkodás nyomatékos hangsúlyozásával ironikus viszonyba is lép velük: El is kezdem. Csak még előtte El kell egy kérést mondanom. Múzsám, te szőke bombanő, te, Puszild meg, ó, a homlokom! így kérik mid a Múzsa nénit a költők, mert ő súgja nékik Az összes rímet, ötletet, Mit aztán versbe költenek. (7. o.) A költői versengés megjelenései ugyancsak derűs színezetet nyernek. A Túl a Maszat-hegyen telis-teli van különböző meseidézetekkel, amelyek többnyire tisztelgő gesztusok a műfaj mintaadó klaszszikusai előtt. A legfontosabb - hisz a történetben elfoglalt szerepét tekintve kiemelt jelentőségű - ezek sorában a Nemes Nagy Ágnesféle titkos út, amelyen Muhi Andris átjárót talál a két világ, Buda és a Maszat-hegy között. (Szintén fontos dramaturgiai pillanatban lép színre Tóth Krisztina Virágevő Zsiráf Dezsőjének a kötetbéli pandanja, Lecsöppenő Kecsöp Benő is; az utóhangban egyébként a szerző illőképp köszönetét is nyilvánít az ihlető forrásért, mint ahogy az Anyegin-strófát újra a köztudatba emelő Paulus szerzője, Térey János előtt is.) A mese-reminiszcenciák leglátványosabb gyűjteménye azonban nyilvánvalóan a hetedik fejezet első része: 121