Kis János: Szabadságra ítélve. Életrajzi beszélgetések Meszerics Tamással és Mink Andrással Kis János válogatott művei (Budapest, 2021)
Hatodik beszélgetés. A filozófusper - Szabadságra ítélve - A készülődés évei - Hol éljek? Hogyan éljek? Kivel éljek? - A Rakovski-korszak - A szamizdat-korszak kezdete
értelmiség hatalomra kerülésének illúziója abból ered, hogy az államhatalmi pozíciók egyre nagyobb részét kötik felsőfokú végzettséghez Nyugaton is. Keleten is, amikor Sztálin kivégeztette a régi bolsevik gazdasági vezetőket, a helyükbe kinevezett új káderek - Brezsnyevék, Kosziginék átlagos végzettsége magasabb volt, mint az elődeiké, de velük nem épp az értelmiség került hatalomra. A hetvenes években már a városi, regionális párttitkárok is egyetemi végzettséggel rendelkeztek, de ettől még nem váltak értelmiségivé. Negyven év után is ennyire kritikusan ítéled meg ezt a könyvet? Nem. Bár az értelmiség osztályhatalomra kerülésének tézise elhamarkodott volt, Szelényiék egy valós tendenciát vettek észre és terjesztettek ki - véleményem szerint hibásan - a kultúrafenntartó értelmiségre, ezt pedig nekem kellett volna komolyabban vennem. A modern demokráciákban az értelmiség politikai súlya talán még csökken is, de az úgynevezett szakértőké növekszik. Egyre bonyolultabbak az eldöntésre váró közpolitikai ügyek, ami a szakértelem és a szakértői tekintély felértékelődésével jár. A szakértők abba a helyzetbe kerülnek, hogy nemcsak a döntések végrehajtásában játszanak - instrumentális - szerepet, hanem a probléma és az alternatívák prezentálásában is. Érdekes módon bizonyos szakértői körök, mindenekelőtt a közgazdászok, a hetvenes-nyolcvanas években Magyarországon is növekvő befolyást szereztek a politikai közbeszéd és a hivatalos közpolitika fölött. Én akkoriban ennek a jelenségnek csak a pozitív vonatkozásaira figyeltem fel, és valóban ezek voltak a fontosabbak. Szelényiék tévedése elterelte a figyelmemet a jelenség problematikus oldaláról, amibe szintén jó lett volna belegondolni. A Kenedi-féle vitakörhöz hasonlóak korábban is működtek már... Igen, az első, amire visszaemlékszem, Donáth Péter és felesége, Gáspár Zsuzsa Attila utcai lakásán indult még valamikor a hetvenes évek elején. Ez költözött át később Kőszeg lakására? Nem, az egy másik vitakör volt, melynek kezdettől a Feri Felszabadulás téri lakása adott otthont. Fodor Géza indította el azzal a céllal, hogy esztétikai tárgyú beszélgetéseket folytassunk, irodalmi műveket elemeztünk, például A mester és Margaritát, Adytól „Az ős kaján”-t, József Attila „Eszmélet”-ét. Az „Eszmélet”-vita különösen emlékezetes, hárman is 176