Kis János: Szabadságra ítélve. Életrajzi beszélgetések Meszerics Tamással és Mink Andrással Kis János válogatott művei (Budapest, 2021)
Tizenhatodik beszélgetés. Választások 1985-ben: a jelöltállítási küzdelem - A monori tanácskozás
volt a feltétele, hogy vagy itt lakjon, vagy a munkahelye legyen itt. Ő nem itt lakott, munkahelye pedig - azt hiszem - egyáltalán nem volt. Egy szép napon megkeresett, hogy bejelentenénk-e a lakásunkba. Korábban tudatommal nem találkoztunk, fogalmam sincs, ki javasolhatta neki, hogy épp hozzánk forduljon, így keveredtem bele az ő kampányába; annyi szerepem volt benne, hogy beszélgettem vele a stratégiájáról. A jelölőgyűlésen ott voltál? Természetesen. Jóval a meghirdetett kezdés előtt érkeztem meg a helyszínre, a József Attila gimnáziumba; az előcsarnokban már elég nagy csődület volt. A tömegben ismerős arcok is felbukkantak; őket kérdeztem meg, hogy miért tolongunk itt. Azért, mert belügyes külsejű alakok állják el az utat. Átverekedtem magam a sorfalig, odamentem az egyik figurához, és megkérdeztem, hogy miért nem mehetünk be. Azt felelte, hogy a teremben jelenleg filmvetítés van. Miféle filmvetítés? „Maraton életre-halálra”, felelte ő, a saját remek viccén röhögve. Ha, akkor azt én is megnézem, mondtam erre, és átléptem két smasszer között. Felteszem, hogy visszarántottak volna, de a mögöttem lévő, türelmetlen társaim utánam indultak, és a tömeg pillanatok alatt elsodorta a sorfalat. Futólépésben siettünk a terem felé, csakhogy már elkéstünk, szabad ülőhely szinte egyáltalán nem is volt, a székeken népfront-apókák és anyókák, párt- és KISZ-aktivisták, civilben felvonultatott munkásőrök és belügyesek terpeszkedtek. A gyűlés hecchangulatban zajlott, Langmár és a mellette korteskedők beszédét - az enyémet is - ordenáré bekiabálásokkal kísérték. Itt is bevált a papírforma: a Népfront jelöltje elsöprő támogatást kapott, a Langmár mellett leadott szavazatok állítólag nem érték el az összes szavazat egyharmadát. Ha belegondolták, hogy a terem már zsúfolásig tele volt, mire mi beverekedtük magunkat, ez talán igaz is lehetett. A monori tanácskozásra 1 243 áttérve, a résztvevők egybehangzó állítása szerint Donáth Ferenc volt a találkozó kezdeményezője. Valóban, ő hívta össze és elnökölte a tanácskozás szervező bizottságát. 243 A monori tanácskozásra 1985. június 14-16. között került sor. A tanácskozás jegyzőkönyve stencilezett szamizdat kiadványként terjedt. Fakszimile kiadása: A monori tanácskozás. Budapest: 1956-os Intézet 2005, szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta Rainer M. János.