Komoróczy Géza: A Zsidók története Magyarországon I. A középkortól 1849-ig - Hungaria Judaica 26. (Pozsony, 2012)
Kusta és Vina között
szólt, erre a reformáció Hebraica veritas tana értelmében volt szükség. “Az istennek ismeretére is az sidóságból vezéreltetet” - írta róla bemutató levelében a fejedelem. Átköltözését a fejedelmi kincstár fizette.489 Valerius Patakon is folytatta az orvosi gyakorlatot. Halála után egyik fia fejedelmi szolgálatban maradt. Rákóczi György fejedelem, aki különféle betegségekkel küszködött, hívta meg udvari orvosául (1640-1642) Siaa (Naszreddin) / Szia Leon / “Leo orvos” / Arje Jehuda Sia / Léon Arié Yehuda Siaa-Nasreddin (héber nyelvű levelében: ПТ1П’ mx XSri НТО / Arje Jehuda Szid Rofe, “orvos”) konstantinápolyi zsidó orvost is. Ez a Sia doktor keltette fel a híres baseli protestáns hebraista professzor, Johannes Buxtorf (sr.) (1564-1629) érdeklődését Jehuda ha-Lévi híres Kuzári-ja és Bahja ibn Pakuda Hovot ha-levavot, “A szív kötelességei” (1040),490 a középkori zsidó vallásfilozófiai, illetve ethikai irodalom klasszikusai iránt, és biztatta őt latin fordításuk kiadására, az előbbit Johannes Buxtorf (jr.) (1599-1664) el is készítette (Liber Cosri, 1660). Héber könyveket küldött neki, illetve Armand Richelieu (1585-1642) bíboros, francia főminiszter- / kancellárnak. Talán már Sia volt az a nem megnevezett zsidó doktor is, akiről Rákóczi fejedelem a portai követének küldött levélben írt (1635).491 1640-ben félévre hívja udvarába a “zsidó doctor”-t, szép summa honoráriumot, útiköltséget (“kihozatást és béküldést”), ellátást ígérve neki.492 Buxtorf (jr.) levélben azt írta róla (1641) egy barátjának, hogy - értesülése szerint - Erdélyben a fejedelem kedvéért kereszténnyé lett.493 (Nyilván úgy, ahogy Isztambulban muszlimmá.) “Leo Oruos” 1642 júliusában hagyta el Erdélyt.494 Ezután a fejedelem a portai követét, bizonyos Rácz Istvánt bízta meg azzal, hogy Isztambulban a nagyvezér orvosánál és más tekintélyes orvosoknál érdeklődjék betegségének gyógyítása felől (1642. december), a követ megkérdezett egy “Salsa nevű sidó doctort” is, nyilvánvalóan a már régóta ismert Abraham Salsát. III. (Nagy) István / §tefan cél Maré moldvai vajdát (1457-1504) végzetes sebesülésekor a tatár khán zsidó orvosa is kezelte.495 Medicina, 1960). Herepei János, “Valerius Dávidnak pataki professzorrá való kinevezése”, in: Keserű Bálint, szerk., Polgári irodalmi törekvések a század első felében: Herepei János cikkei (Adattár XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, 1) (Budapest: Magyar Tudományos Akadémia - Szeged: József Attila Tudományegyetem, 1965), pp. 499-501. 489 MZsO X, p. 174, no. 167 (1636. augusztus 15-16). 490 Jehuda ibn Tibbon а XII. század utolsó harmadában készült héber fordításának első nyomtatott kiadása Nápolyban jelent meg (1498). 491 MZsO XVI, p. 386, no. 26. 492 MZsO XV, p. 29, no. 24. 493 Moritz Kayserling, “Richelieu, Buxtorf pere et fils, Jacob Roman: Documents pour servir a l’histoire du commerce de la librairie juive au XVIIе siede”, Revue des Études Juives, 8 (1884), pp. 74-95, kill. p. 85 sk., és ezzel párhuzamosan: Magyar-Zsidó Szemle, 1 (1884), p. 383. 494 MZsO X,p. 178,no. 173. 495 MZsO IX, p. 63 sk., no. 63 (1504). 463