Komoróczy Géza: A Zsidók története Magyarországon I. A középkortól 1849-ig - Hungaria Judaica 26. (Pozsony, 2012)

Kusta és Vina között

szólt, erre a reformáció Hebraica veritas tana értelmében volt szükség. “Az istennek ismeretére is az sidóságból vezéreltetet” - írta róla bemutató levelében a fejedelem. Átköltözését a fejedelmi kincstár fizette.489 Valerius Patakon is folytatta az orvosi gyakorlatot. Halála után egyik fia fejedelmi szolgálatban maradt. Rákóczi György fejedelem, aki különféle betegségekkel küszködött, hívta meg udvari orvosául (1640-1642) Siaa (Naszreddin) / Szia Leon / “Leo orvos” / Arje Jehuda Sia / Léon Arié Yehuda Siaa-Nasreddin (héber nyelvű levelében: ПТ1П’ mx XSri НТО / Arje Jehuda Szid Rofe, “orvos”) konstantinápolyi zsidó orvost is. Ez a Sia doktor keltette fel a híres baseli protestáns hebraista professzor, Johannes Buxtorf (sr.) (1564-1629) érdeklődését Jehuda ha-Lévi híres Kuzári-ja és Bahja ibn Pakuda Hovot ha-levavot, “A szív kötelességei” (1040),490 a középkori zsidó vallásfilozófiai, illetve ethikai irodalom klasszikusai iránt, és biztatta őt latin fordításuk kiadására, az előbbit Johannes Buxtorf (jr.) (1599-1664) el is készítette (Liber Cosri, 1660). Héber könyveket küldött neki, illetve Armand Richelieu (1585-1642) bíboros, francia fő­­miniszter- / kancellárnak. Talán már Sia volt az a nem megnevezett zsidó doktor is, akiről Rákóczi fejedelem a portai követének küldött levélben írt (1635).491 1640-ben félévre hívja udvarába a “zsidó doctor”-t, szép summa honoráriumot, útiköltséget (“kihozatást és béküldést”), ellátást ígérve neki.492 Buxtorf (jr.) levélben azt írta róla (1641) egy barátjának, hogy - értesülése szerint - Erdélyben a fejedelem kedvéért kereszténnyé lett.493 (Nyilván úgy, ahogy Isztambulban muszlimmá.) “Leo Oruos” 1642 júliusában hagyta el Erdélyt.494 Ezután a fejedelem a portai követét, bizonyos Rácz Istvánt bízta meg azzal, hogy Isztambulban a nagyvezér orvosánál és más te­kintélyes orvosoknál érdeklődjék betegségének gyógyítása felől (1642. december), a követ megkérdezett egy “Salsa nevű sidó doctort” is, nyilvánvalóan a már régóta ismert Abraham Salsát. III. (Nagy) István / §tefan cél Maré moldvai vajdát (1457-1504) végzetes sebesü­lésekor a tatár khán zsidó orvosa is kezelte.495 Medicina, 1960). Herepei János, “Valerius Dávidnak pataki professzorrá való kinevezése”, in: Keserű Bálint, szerk., Polgári irodalmi törekvések a század első felében: Herepei János cikkei (Adattár XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, 1) (Budapest: Magyar Tudomá­nyos Akadémia - Szeged: József Attila Tudományegyetem, 1965), pp. 499-501. 489 MZsO X, p. 174, no. 167 (1636. augusztus 15-16). 490 Jehuda ibn Tibbon а XII. század utolsó harmadában készült héber fordításának első nyomta­tott kiadása Nápolyban jelent meg (1498). 491 MZsO XVI, p. 386, no. 26. 492 MZsO XV, p. 29, no. 24. 493 Moritz Kayserling, “Richelieu, Buxtorf pere et fils, Jacob Roman: Documents pour servir a l’histoire du commerce de la librairie juive au XVIIе siede”, Revue des Études Juives, 8 (1884), pp. 74-95, kill. p. 85 sk., és ezzel párhuzamosan: Magyar-Zsidó Szemle, 1 (1884), p. 383. 494 MZsO X,p. 178,no. 173. 495 MZsO IX, p. 63 sk., no. 63 (1504). 463

Next