Komoróczy Géza: A Zsidók története Magyarországon I. A középkortól 1849-ig - Hungaria Judaica 26. (Pozsony, 2012)
Konzervatívok és reformerek
Ülőhely-jegy az Orczyházban működő Chor- Tempel-be (1845); keretdíszítését készítette Tyroler József (1822— 1854) réz- és acélmetsző (MZsL) 1801-ből való, ez volt a “polnische Schul” vagy “polnische Neu- Synagoge”. A Simonyi-házban rendezkedtek be, a Király utca 6-ban. A közösség, mint nevéből is kikövetkeztethető, a konzervatív irányzatot követte, és feltehetően nagyobb létszámú csoportot jelentett. Egy XIX. századi író rájuk utal, amikor azt mondja, hogy a Király utca “a lengyel király utcája”.265 A Wagner-házban (Király utca 16) külön imatermük volt a “fränkek”-nek, akik nevüket Törökországból hozták magukkal (szefárdiak: frank / frank / frenk, “frank” < “francia” / “nem német nyugat-európai”). Önálló imaközösség volt a Chesed-N'éurim-Chevra (heszed ne‘urim, “fiatalok áhítata”, a hevra itt egyszerűen “egylet”, “társaság”), amely valamikor 1805 k. alakult meg a “Fehér Lúd”-házban (Király utca 2); pecsétjében az évszám: 5566 (1805/1806). Megalakításához az adta az indítékot, hogy a nőtlen férfiaknak a község abban az időben - mint a környező országok zsidó községeiben általában - nem adott aliját: nem hívta fel őket Tóra-olvasáshoz. A zsinagógái köved társadalmi megtiszteltetés is, megvonását a feltörekvő, vagyont szerző, polgárosodó fiatal nemzedék nem tűrhette el. Az Egylet megalakításához R. Wahrmann is hozzájárult. Külön tartották istentiszteleteiket a Bácskai udvarban. Zsidó kórház A Zsidó Kórház266 kezdetei 1805-re tehetők, ekkor az Orczy-házban egy szobát tartottak fenn betegápolási célra, 4 ággyal. Felvettek nem Pesten lakó zsidókat is, a szegény 265 Hevesi Lajos, Karcképek (1876). 266 Rövid története, egészen a közelmúltig: Róbert Péter, Kórház a Szabolcs utcában (XIII. kerületi helytörténeti füzetek, 13) (Budapest: Angyalföldi József Attila Művelődési Központ Helytörténeti Klubja, 2007). 954