Komoróczy Géza: A Zsidók története Magyarországon I. A középkortól 1849-ig - Hungaria Judaica 26. (Pozsony, 2012)
A középkori magyar királyságban
korbácsa” (Geißel der Hebräer).975 Pályája elején Nápolyban rávette a királyt, III. Lajost (1424-1434), hogy vonja vissza a zsidók minden privilégiumát (1427); később elérte, hogy a pápa megtiltsa a velencei és anconai hajóknak, hogy zsidókat szállítsanak a Szentföldre; Szicíliában mint inkvizitor tevékenykedett (1447); Rómában hitvitát szervezett a zsidók ellen (1450), és hajót szerzett, hogy azokon kitelepítsék a zsidókat a városból; Bajorországban szigorú megszorító intézkedéseket kezdeményezett a zsidókkal szemben (1452), kikényszerítette a zsidójel viselését; Nürnbergben a zsidóktól elkobozta a kártyáikat és elégette őket, hogy szórakozás közben ne érintkezhessenek a keresztényekkel. Konstantinápoly eleste (1453. május 29) után a pápa megbízásából az Alpoktól északra fekvő országokban szervezte a segítő erőket a törökök ellen, e munka első lépése - számára magától értetődően - a zsidók elleni fellépés volt: Würzburgból vérvád alapján kiűzette a zsidókat (1453); Breslauban (Boroszló / Wroclaw)976 ostyagyalázás vádjával bíróság elé vitetett több zsidót, közülük 21-et azután máglyán égettek meg (1453). A zsidók által elkövetett bűnökről - értsd: az ostyagyalázásról - levélben értesítette Brünnben V. László cseh és magyar királyt,977 aki helyben hagyta a zsidók kiűzését a városból; prédikációi hatására Szilézia több más városából is kiűzték a zsidókat; amikor spanyol származású tanítványa, III. Callixtus lett a pápa (1455-1458), megadták ezeknek a városoknak a zsidók nem tűrésének jogát (privilégium de non tolerandis Judaeis) (1455); IV. (Jagelló / Jagiello) Kázmér lengyel királyt (1447-1492) arra késztette, hogy vonja vissza a lengyelországi zsidóknak adott privilégiumokat; Rómában a zsidó negyed ellen uszította a csőcseléket (1455). Ilyen előzményekkel érkezett Magyarországra: ő volt Callixtus pápa támogatása Hunyadi törökök elleni háborújában, amelyet a pápa keresztes hadjáratnak tekintett. II. Mehmed (Muhammad) szultán (1451-1481), “Hódító (Fatih) Mehmed”,978 Konstantinápoly / Bizánc elfoglalása (1453) után elszánta magát, hogy egy újabb lépést tesz Európa felé: megindult Nándorfehérvár (Belgrád) ellen.979 Feltartóztatása, 975 Bölcskey Ödön, Capistranói Szent János élete és kora, I—III (Székesfehérvár: Debreczeny István, 1923-1924); Johannes Hofer, Johannes Kapistran. Ein Leben im Kampf um die Reform der Kirche, I—II (Bibliotheca Franciscana, 1-2) (Rom - Heidelberg: 1964-1965); Kulcsár Péter, Kapisztrán János (Magyar História: Életrajzok) (Budapest: Gondolat Könyvkiadó, 1987). 976 Willy Cohn, “Capistrano, ein Breslauer Judenfeind in der Mönchskutte”, Menorah. Jüdisches Familienblatt für Wissenschaft, Kunst und Literatur, 4, no. 5 (Mai 1926), pp. 262-265; Gecser Ottó, “Kapisztrán Szt. János nagyböjti prédikáció-sorozata Boroszlóban”, Aetas, 17, no. 4 (2002), pp. 5-27. 977 Schönherr Gyula, “A boroszlói levéltári lelet magyar vonatkozásai”, Magyar Könyvszemle, 17 / úf 1 (1892-1893), pp. 277-290, kül. p. 284. 978 Nagyszerű portréját Gentile Bellini (1429-1507), korának elismert velencei művésze festette meg, Törökország és Velence békekötését (1479) követően, másfél éves isztambuli tartózkodása során. 979 Barta Gábor, Nándorfehérvár, 1456 (Budapest: Móra Ferenc Könyvkiadó, 1985). 298