Komoróczy Géza: A Zsidók története Magyarországon II. 1849-től a jelenkorig - Hungaria Judaica 27. (Pozsony, 2012)
Két világháború között
Patai József (mzsl) erénnyé teszi meg nem az asszimiláció folytatását, hanem a disszimilációt és a gettó visszaállítását.”33 Zsolt Béla (1895-1949), kritikus hangú publicista és - a Kilenc kofferban - kitűnő író írta, már a nagyváradi gettóban (1944), a“tincses” zsidókról, akikkel össze volt zárva a haszid imaházban: “Olyan idegenek nekem, mint a filippinók - utálom magam, hogy még most is azt mondom: az a megvadult, barátságos csendőr sokkal közelebbi ismerősöm, közösebb velem! Ilyen parasztgyerekkel játszottam kiskoromban.. ,”34 A polgárosult zsidóság csak lassan ismerte fel, csak a XX. századi antiszemitizmus és a zsidóüldözés hatására, hogy az a megkülönböztetés, amit ők tesznek maguk és a keleti zsidók között, nem áll meg a zsidóellenesség rohama előtt. Patai József (1918): “A magyar zsidók egy része nem veszi észre, vagy behunyja a szemeit és nem akarja észrevenni, hogy amikor a parlamentben vagy a sajtóban a zsidógyűlölők a galíciaiakról beszélnek vagy írnak, nem is azt a mai pár száz itt rekedt »galíciai« menekültet értik, hanem tulajdonképpen a tegnapi »galíciaiak« gyermekeit és unokáit, vagyis az egész magyar zsidóságot, úgy, amint van, apástul, fiástul.”35 Az 1916:xvn. te., “Az iszlám-vallás elismeréséről”, részben a Balkán politikai állapotait akarta Magyarország számára kedvező irányban befolyásolni, tekintettel arra, hogy Bosznia-Hercegovinában jelentős muszlim lakosság élt. Részben azonban igazodott a háborús helyzethez. Ausztria-Magyarország, Törökország szövetségese, 1916 elején csapatokat küldött szövetségesének segítésére Palesztinába.36 A közös hadseregben zsidók is szolgáltak. Felszerelésüket és élelmüket Magyarországról kellett szállítani, szárazföldi úton. A magyar tüzérek a Damaszkuszi-kapunál bevonul-33 Az 1935. évi április hó 17-éré hirdetett országgyűlés felsőházának naplója, IV (Budapest: Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. nyomása, 1939), pp. 155-156. 34 Kilenc koffer (1946), az önálló kiadásban, szerk. Kőszeg Ferenc (1980), p. 60. 35 Patai József, “Az antiszemitizmus Magyarországon, a galíciaiak és a morál”, Múlt és Jövő, 8 (1918. augusztus), pp. 283-285; új lenyomatban in: uő, Harc a zsidó kultúráért (Budapest: Múlt és Jövő jubileumi kiadása, é. n. [1937), pp. 186-193. 36 Róbert Péter, Kórház a Szabolcs utcában (XIII. kerületi helytörténeti füzetek, 13) (Budapest: Angyalföldi József Attila Művelődési Központ Helytörténeti Klubja, 2007), p. 93 sk. 339