Komoróczy Géza: Meddig él egy nemzet? A nemzet történeti látószöge (Pozsony, 2011)
Az asszír nemzet: az identitás változásai
vádját.124 Angolul azonban minden aggály nélkül használni lehet: az angol nyelvű történeti irodalom Asszíriával kapcsolatban is nyugodtan mondja: the Assyrian nation stb. Gondolatmenetemnek öt mozzanata van. 1) A közösségi szerveződés két legitimációs elvének versengése Asszíriában az i. e. második évezred elején. 2) Idegenek az Újasszír birodalomban, a királyi udvartól az egyszerű népig. 3) A szír kereszténység mint Asszíria örököse. 4) Róma / a római katholikus egyház törekvései az önálló szír kereszténység bekebelezésére. 5) A mai asszirizmus. Nemzetről és nemzettudatról szólva Szűcs Jenő 1988- ban tragikusan lezárult, de postumus könyvei révén mégiscsak folytatódó munkásságára hivatkozom. Élete utolsó két évtizedében a magyar történelem kapcsán behatóan foglalkozott a nemzetnek mint történeti képződménynek és a nemzeti tudat történeti kialakulásának elemzésével. Legfontosabb e tárgyú, még 1970-ben lezárt kézirata csak halála után jelent meg (Gentilizmus) a kiadó által adott, tartalmilag erősen leszűkítő címmel.125 Vizsgálatai átfogják a népvándorlás kori Nyugat-Európa és a magyar törzsek Etel-közi és honfoglalás kori történelmét, de tanulságosak az általa közelebbről nem vizsgált területeken is: elméleti érvényük van. Szűcs Jenő szerint a modern nemzeti tudat előzménye a nyugat-európai nemzeteknél a korai középkorban a ger124 Ugyanígy használtam régebben, lásd “Meddig él egy nemzet?” című cikkemet, in: Bezárkózás a nemzeti hagyományba (Budapest: Osiris Kiadó, 19952), p. 279 skk. 125 Szűcs Jenő, A magyar nemzeti tudat kialakulása, szerk. Zimonyi István (Magyar Őstörténeti Könyvtár, 3) (Szeged: József Attila Tudományegyetem Magyar Őstörténeti Kutatócsoportja, 1992; Budapest: Balassi Kiadó — Osiris, 19972). 108