Komoróczy Géza: „Nekem itt zsidónak kell lenni”. Források és dokumentumok (965-2002). A zsidók története Magyarországon I-II. kötetéhez - Szöveggyűjtemény - Hungaria Judaica 28. (Pozsony, 2013)
A zsidók története Magyarországon, dióhéjban. Bevezetés
neveztem, a szövegen, ha szükséges volt, apró javításokat tettem. Külön e kötet számára készített új fordításokat Bányai Viktória, Komoróczy Szonja Ráhel, Kopeczky Rita, készséges segítségüket ezúton is köszönöm. Régi német {frühneuhochdeutsch) szövegek értelmezésében Angelika Klammer (Bécs) és Manherz Károly nyújtott segítséget. A magyar nyelvű forrásokat változatlanul vagy minimális helyesírási átigazítással közlöm, ilyenek: az aposztróf (’) elhagyása, a ez egyszerűsítése (c), az igekötőknek, ahol a mai helyesírás megkívánja, egybeírása stb.2 Azokat a jegyzeteket, amelyek a forrásszöveg szerzőjétől vagy a fordítótól származnak, külön megjelöltem, a magyarázó lábjegyzeteket egyébként én illesztettem a szöveghez. Szerepel a szövegek mellett kiadásaik és a rájuk vonatkozó szakirodalom bibliográfiája, utalással szépirodalmi utóéletükre is, ahol lehetséges. A szövegeik (többségükben részletek) közléséhez adott hozzájárulásukat köszönöm Esterházy Péter, Fischer Eszter, Konrád György, Majtényi László, Márton László (1934- ), Mihancsik Zsófia, Nádas Péter, Rácz András, Spiró György, Török László, illetve Tábor Béla helyett fia, Tábor Ádám, Orbán Ottó helyett felesége, Orbán Júlia, Vázsonyi Vilmos (jr. - az unoka) helyett a visszaemlékezéseit lejegyző és sajtó alá rendező Hadas Miklós és Zeke Gyula barátaimnak. A “Salom, a magyar zsidók független békecsoportja” szamizdat Nyílt levelének (1984) szövegét Gadó Györgytől kaptam meg, köszönettel tartozom neki is. Célom az volt, hogy a kötet a lehetőségekhez képest jelentős dokumentumokkal, egyébként pedig olvasmányos (elbeszélő) szövegekkel mutassa be a Magyarországon élő zsidók 1050 éven át dokumentált történetét. Különösen fontosak azok a szövegek, amelyek a belső zsidó életre és a körülményekre való reflexiókat tartalmaznak (ilyen több is van, közülük itt csak kettőt emelek ki: #23, #262). * Az egymáshoz közvetlenül nem kapcsolódó szövegek külön-külön értelmezése, akár csupán vázlatos történeti magyarázata óhatatlanul is A zsidók története részleteinek megismétlését vagy akár kibővítését jelentené, és tetemesen megnövelte volna a kötet terjedelmét. Ezért a lábjegyzetekben csak a szerzők, az érintett személyek, a megnevezett helységek, szükség esetén a szóban forgó események azonosítására térek ki, legtöbbször csak első előfordulásukkor. Az egymással - természetszerűleg - közvetlen összefüggésben nem álló szövegekhez, amelyekre, mint már A zsidók története lapjain is, a # jellel és sorszámukkal hivatkozom, a hozzájuk fűzött rövid jegyzetek kiegészítéséül alább próbálok laza történeti keretet szerkeszteni. 2 Idegen nyelvű szövegek írásmódján általában nem változtattam, ezért szerepel, mondjuk, a latin zsidó szó több alakban: Iudaei, Judaei, judei stb. 11