Komoróczy Géza: „Nekem itt zsidónak kell lenni”. Források és dokumentumok (965-2002). A zsidók története Magyarországon I-II. kötetéhez - Szöveggyűjtemény - Hungaria Judaica 28. (Pozsony, 2013)
X/1938-1944
Ez volt a vers, Töreky187 súlyosbító körülménynek vette, hogy “más vallás tisztelete tárgyához hasonlítja magát”, s majdnem egyetemi pályámba került, mert a József Attila révén legendássá lett Horger Antal kari ülés elé vitte a dolgot. Sík Sándor mentett meg, sőt a piarista rend tagjai nevében levelet adott a táblai tárgyalásra, amely szerint egyházi szempontból semmi kivetnivalót nem találnak a versben. A Tábla felfüggesztette a büntetést, el is évült. Akkoriban elhatároztam, hogy megtérek, hogy ne “más vallás” jelképeivel éljek, mert ez nékem nem “más” vallás, s az Űjtestamentum költészete éppúgy az enyém, akár az Ótestamentumé, s Jézusban is “hiszek”, nem tudok jobb szót rá, bár a hit... De aztán egyre rosszabb lett zsidónak lenni, irtott előnyöm lehetett volna a “vallásváltoztatásból”, s ez megcsúfította; a gyámomat egyre jobban megszerettem, neki nagyon rosszul esett volna stb. Szóval maradtam vallásra is zsidó.188 De költőségem szempontjából ez nem lényeges. A tanúsítványos Vas István költészetében több szerepe van a zsidóságnak, mint az enyémben, vagy a zsidó Zelk Zoltánéban. Nem hiszek hát a “zsidó író”-ban, de a “zsidó irodalom” ban sem. A gyakorlat, ne haragudj, engem igazolt. Néha nézegetem a zsidó lapokat... Féltehetségek és gyönge tehetségek menekülnek egy kis meleg közösségbe, mert a szabad írói versenyt nem bírták volna zsidótörvény és 1942 nélkül sem, és két-három ragyogó költő és író, kenyérért, száraz kenyérért és nagyon kicsinyke elismerésért. Mert ott is szolgálni kell, sőt, kiszolgálni. S láttam híradást irodalmi estről, amiben Csergő Hugó189 neve “fettel” volt szedve, a Szép Ernőé “petittel”. S az olyan író, aki azelőtt nem vett részt zsidó alkalmi megmozdulásokban - de most, a zsidótörvények óta felfedezte magában a zsidót -, kicsit olybá tűnik nekem, mint a nevét visszanémetesítő sváb származék, kicsit disszimiláns nekem. Ezért nem adtam írást felekezeti kiadványnak. S esztétikai síkon? Vihar Béla beszélt valami zsidó antológiáról. Ingerkedve mondtam neki: ha Patai,190 Csergő, Szabolcsi,191 Sós, Barát192 kimaradnak belőle, de Szép Ernő, Nagy Z.,193 Füst Milán és Vas István (mert faj vagyunk úgy-e maguk szerint) benne lesznek, akkor szép magyar versgyűjtemény lesz. Körülbelül ez a véleményem a “zsidó irodalomról”. Ne haragudj, hogy agyonírtalak, Te vagy az oka, a megtisztelő kedvességed, s ne haragudj, zavaros talán ez a levél, de valamit mégis mond, ha vázlatosan is, arról, hogy mit gondolok ezekről a dolgokról. Szeretettel és tisztelettel köszönt igaz híved... 187 Töreky Géza (1873-1961) bíró, akkor a budapesti büntető törvényszék elnöke, később a felsőház tagja, a Kúria elnöke. 188 Radnóti és felesége 1943. május 2-án áttértek a római katholikus vallásra és a Szent István Bazilikában megkeresztelkedtek. 189 Csergő Hugó (1877-1944) újságíró, színműíró, a Pesti Izr. Hitközség főjegyzője. 190 Patai József, a Múlt és fövő szerkesztője, költő, műfordító. 191 Szabolcsi Lajos, az Egyenlőség szerkesztője. 192 Barát Endre (1907-1976) költő, író. 193 Nagy Zoltán (1884-1945) költő. 1119