Komoróczy Géza: Zsidók a magyar társadalomban I. Írások az együttélésről, a feszültségekről és az értékekről (1790-2012) - Hungaria Judaica 32. (Pozsony, 2015)

VII. Szabadelvűség és jogegyenlőség

Ignotus, “A 137. zsoltárhoz”, in: Évkönyv, 1895 (Budapest: Izraelita Magyar Irodal­mi Társulat, 1895), pp. 149-150 in: Komlós Aladár, szerk., Versek a zsidóságról (Javne Könyvek, 16) (Budapest: Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetsége, é. n. [1943 (?), 19443]), p. 101 A 137. zsoltárhoz A kékegű Keletnek, A honnan elszakadtunk, Regéből ismerem csak Napját, legét, virágját. Regéből ismerem csak A haragos Jehóvát, Ki fölemelt, hogy aztán Annál mélyebbre vessen. Szétzüllesztett a földön És ránk rová az átkot: Tengjünk, de ki ne vesszünk Az idegen talajban. Azok nyelvén beszéljünk, Kiknek szavunk nevetség, Azok szívét keressük, Kik minket megköveznek. Már meg sem értem a szót, Az őseim danáját, És meg nem ráz az érzés, Melyért halálra mentek ­Nyugatnak eszmelánga Fűződik az agyamban, Nyugatnak jelszaváért Hévül rajongva szívem. De mégis, öntudatlan, Titokban, álmaiban Az elveszett hazába Még visszasír a lelkem. Bénuljon meg a jobbom, Tikkadjon el a nyelvem, Ha téged, Jeruzsálem, Valaha elfeledlek! 541

Next