Komoróczy Géza: Zsidók a magyar társadalomban II. Írások az együttélésről, a feszültségekről és az értékekről (1790-2012) - Hungaria Judaica 33. (Pozsony, 2015)
XII. A homályos "faj" szó
Nagy Sz. Péter, szerk., A népi-urbánus-vita dokumentumai, 1932-1947 (Budapest: Rakéta Könyvkiadó, 1990), pp. 348-360; részletek: pp. 354-359 Fejtő Ferenc, “Fajkérdés és szocializmus. Viszonválasz Veres Péternek”, Szocializmus, 27, no. 7-8 (1937. július-augusztus), pp. 302-313; részletek Nagy Sz. Péter, szerk., A népi-urbánus-vita dokumentumai, 1932-1947 (Budapest: Rakéta Könyvkiadó, 1990), pp. 361-378; részletek: pp. 363 sk„ 365-374 I. Fejtő Ferenc A »faji« szocializmusról 1. (...) Úgy érzem s gondolom, hogy Veres Péter, amikor a szocializmust a faji ideológiával igyekszik összhangba hozni, egy jóhiszemű tévedés áldozataként eltér attól az úttól, amelyet világszemléletünk lényegi eszményei számunkra kijelöltek. Az azonban, hogy, mint írom: Veres Péter jóhiszemű, szerintem nem enyhíti, hanem súlyosbítja tévedését; ha ő ugyanis azzal a tiszteletre méltó fanatizmussal hirdeti majd vegyes világszemléletét, amilyennel kitartott eddig tiszta szocializmusa mellett, nagy kárt okozhat a mozgalom elvi s gyakorlati épségének, elmosván a határvonalat a szocializmus s ama világnézetek között, amelyek a szocializmussal való látszólagos, kisebb-nagyobb érintkezéseik ellenére, vagy épp ezáltal, a reakció győzelmét segítik elő. (...) (...) 3. Beszéljünk konkréten: Veres Péternél is - bár csak mellékesen céloz rá - a zsidókérdésről van szó. Faji kérdés Magyarországon ma zsidókérdést jelent. Nincs ilyen kérdés talán? De van, egész országunkban s talán mozgalmunkban is. Egyetértek Veres Péterrel abban, hogy e kérdést épp a növekvő antiszemita-náci agitációra való tekintettel tisztáznunk kell. Zsidókérdés van Magyarországon, bár nem hinném, hogy volna, ha politikai érdekből, külföldi mintára s akaratra nem állítanák elő. Az azonban, hogy zsidókérdés van, nem jelenti szerintem azt, hogy zsidó is volna, olyan értelemben, mint aminőben általában s Veres Péter is használja a szót. Boszorkánykérdés is volt a középkorban, égették a boszorkányokat, szúrós szemű embereket pedig, ártatlanokat vagy gonosz természetűeket, pörbe fogtak azért, hogy szemmel vertek. Szúrós szemű emberek ma is vannak, a boszorkányok csak az akkori emberek képzeletében léteztek. Ma is vannak emberek, akik anyakönyvi kivonatuk szerint zsidó hitűek, vagy akár kitértek, vagy zsidók közeli ivadékai; vannak, akiknek küllemén meglátszik e származás, hajuk göndörségénél vagy 77