Komoróczy Géza: Zsidók a magyar társadalomban II. Írások az együttélésről, a feszültségekről és az értékekről (1790-2012) - Hungaria Judaica 33. (Pozsony, 2015)
XII. A homályos "faj" szó
100 Ignotus Pál Ki hát a »filosemita«? 1934 Ignotus Pál (1901-1978) publicista; Ignotus (Veigelsberg Hugó) fia; szabadkőműves. Bécsben, Berlinben tanult, az első világháború után az Esti Kurír polgári liberális szemléletű vezércikkírója lett. A Gömbös Gyula mögé felsorakozó Új Szellemi Front (1935) idején az »urbánus« bírálók egyik hangadója. József Attilával együtt a liberális-»urbánus« Szép Szó alapító felelős szerkesztője (1936-1938). írásai, mint az alább közölt cikk is, éles hangon támadták a jobboldali »népi« írók faji nacionalizmusát, a “szellemi antiszemitizmus”-t. A faji minősítést bevezető második zsidótörvény (1939:iv. te.) előzetes híreire 1938 végén Londonba emigrált, a BBC-nél dolgozott (1940-1947), s eleinte Mónus Illés megbízásából a szociáldemokraták ügyeiben tevékenykedett. A háború után, 1947-ben megkapta a magyar követség sajtóattaséja posztját, 1949-ben saját kérésére, hogy halálos beteg apját meglátogathassa, jelentéstételre hazarendelték, de apja temetése után kémkedés és szociáldemokrata szervezkedés vádjával letartóztatták. Károlyi Mihály Gerő Ernőnél, Thomas Mann, levélben, Révai Józsefnél próbált közbenjárni érte, hiába. Megkínozták, Szakasits Árpáddal, Marosán Györggyel egy perben 15 év fegyházbüntetésre ítélték (1950). 1956 márciusában, alig hogy szabadult, a Petőfi Körben, az írószövetségben a tiltakozó mozgalmak középpontjába került. Novemberben ismét az emigrációt választotta: menekült, gyalog az őszi sárban, az osztrák határon át. Londonban eleinte ő szerkesztette a külföldön megjelenő, az egykori »urbánus« tradíciót megújító Irodalmi Újság-ot. Az egykori »népi« mozgalom emigrációban élő tagjai, az Új Látóhatár köre, minden lehető módon gáncsolták újságírói, politikai tevékenységét, személyesen intrikáltak ellene. A magyar titkosszolgálat is foglalkozott vele, egy jelentés mint tépelődő, honvágytól gyötört, baloldali, progresszív nézeteit megőrzött személyt írta le. A Kádár-rezsim egy idő után engedélyezte hazalátogatását (1965), Ignotus Pál maradt, aki volt, Londonba visszatérve megírta, hogy a rendszer két tényezőre támaszkodik, a szovjet hadseregre és a pártonkívüli értelmiségre; a polgári liberális szellem nem alkudott meg. - írásait halála után Bozóki András gyűjtötte két ízben is kötetbe (Vissza az értelemhez, 1997; Jegyzetek a szabadságról, 2010); a háború utáni titkosszolgálat érdeklődéséről iránta Rainer M. János írt behatóan (Rubicon, no. 120-121, 2002, pp. 50-57). Ignotus Pál, “Ki hát a »filosemita«?“, A Toll, 6, no. 5 (74) (1934. július 8), pp. 174— 184 in: Századvég, no. 6-7 (1988), pp. 269-275 67