Komoróczy Géza: Zsidók a magyar társadalomban II. Írások az együttélésről, a feszültségekről és az értékekről (1790-2012) - Hungaria Judaica 33. (Pozsony, 2015)

XII. A homályos "faj" szó

100 Ignotus Pál Ki hát a »filosemita«? 1934 Ignotus Pál (1901-1978) publicista; Ignotus (Veigelsberg Hugó) fia; szabadkőmű­ves. Bécsben, Berlinben tanult, az első világháború után az Esti Kurír polgári libe­rális szemléletű vezércikkírója lett. A Gömbös Gyula mögé felsorakozó Új Szellemi Front (1935) idején az »urbánus« bírálók egyik hangadója. József Attilával együtt a liberális-»urbánus« Szép Szó alapító felelős szerkesztője (1936-1938). írásai, mint az alább közölt cikk is, éles hangon támadták a jobboldali »népi« írók faji nacio­nalizmusát, a “szellemi antiszemitizmus”-t. A faji minősítést bevezető második zsi­dótörvény (1939:iv. te.) előzetes híreire 1938 végén Londonba emigrált, a BBC-nél dolgozott (1940-1947), s eleinte Mónus Illés megbízásából a szociáldemokraták ügyeiben tevékenykedett. A háború után, 1947-ben megkapta a magyar követség sajtóattaséja posztját, 1949-ben saját kérésére, hogy halálos beteg apját meglátogat­hassa, jelentéstételre hazarendelték, de apja temetése után kémkedés és szociálde­mokrata szervezkedés vádjával letartóztatták. Károlyi Mihály Gerő Ernőnél, Tho­mas Mann, levélben, Révai Józsefnél próbált közbenjárni érte, hiába. Megkínozták, Szakasits Árpáddal, Marosán Györggyel egy perben 15 év fegyházbüntetésre ítélték (1950). 1956 márciusában, alig hogy szabadult, a Petőfi Körben, az írószövetségben a tiltakozó mozgalmak középpontjába került. Novemberben ismét az emigrációt választotta: menekült, gyalog az őszi sárban, az osztrák határon át. Londonban ele­inte ő szerkesztette a külföldön megjelenő, az egykori »urbánus« tradíciót megújító Irodalmi Újság-ot. Az egykori »népi« mozgalom emigrációban élő tagjai, az Új Lá­tóhatár köre, minden lehető módon gáncsolták újságírói, politikai tevékenységét, személyesen intrikáltak ellene. A magyar titkosszolgálat is foglalkozott vele, egy je­lentés mint tépelődő, honvágytól gyötört, baloldali, progresszív nézeteit megőrzött személyt írta le. A Kádár-rezsim egy idő után engedélyezte hazalátogatását (1965), Ignotus Pál maradt, aki volt, Londonba visszatérve megírta, hogy a rendszer két té­nyezőre támaszkodik, a szovjet hadseregre és a pártonkívüli értelmiségre; a polgári liberális szellem nem alkudott meg. - írásait halála után Bozóki András gyűjtötte két ízben is kötetbe (Vissza az értelemhez, 1997; Jegyzetek a szabadságról, 2010); a háború utáni titkosszolgálat érdeklődéséről iránta Rainer M. János írt behatóan (Rubicon, no. 120-121, 2002, pp. 50-57). Ignotus Pál, “Ki hát a »filosemita«?“, A Toll, 6, no. 5 (74) (1934. július 8), pp. 174— 184 in: Századvég, no. 6-7 (1988), pp. 269-275 67

Next