Kornis Mihály: Hol voltam, hol nem voltam (Pozsony, 2011)
8 Miféle világ vár itt rád, őzike?
történik, az annyira értelmetlen, olyan fenyegetően irracionális, mintha az ország az ördög tekerőlantjára ropná a táncot. Ady pontosan látta, mi ez, honnan jön és hova tart. Mintha akik magyarnak szeretik mondani magukat, éppen a magyarokat nem szeretnék. Hiszen ha szeretnék, megpróbálnák a kicsi Magyarországon élő embereket magyarnak tekinteni, mindet. Nem volna ostobaság, ha mindenki azt feltételezné a honfitársairól, akiknek a többsége igen szegény ember, hogy szeretik a hazájukat. Azt a hazát, amelynek a nyelvét rajtuk kívül senki sem érti a Földön. Ok pedig döntő többségükben nem is tudnak más nyelven. Nem tragédia? Meg kellene próbálnunk mindenféle nézetkülönbségen túl összetartónak lenni. Az összetartáshoz szükséges társadalmi légkör megteremtése volna a kormány feladata. De ez az ország, a mai vezetőivel együtt, mintegy 1920 óta elveszítette az emlékezetét. Ezért nem óhajtja ismerni és megőrizni a múltját. Nem újdonság. Pedig anélkül nincs jövő. A zsidóságomhoz fűződő viszonyomat csak példának hoztam föl, hogy lásd magad előtt, amit én akkor nem értettem és nem óhajtottam tudomásul venni, de a Végre élszhen megírtam. Gyuri elolvasta, meghökkent, sőt megtorpant és magába nézett, egy darabig nem is írt, látva, hogy én akkor az ő destruktívnak szánt remekeitől megtáltosodtam! Látta, hogy csodaváró naivitásom - ostobaságom? - és tehetségem egy forrásból táplálkozik: mindennek az én sajátos zsidó magyar kultúrám az alapja. Abban az ’56-os forradalom iránti áhítatos szeretetem éppúgy benne van, mint a Heródes-Kádár iránti megvetésem. A zsidók szabadságpártiak. A mi Királyunk nem evilágból való. Az, hogy én leborulok Petri szabadságért lázadó, profetikus erejű tehetsége előtt, az is a zsidó hagyomány része. Első kedvenc költőm, ötéves koromban, Petőfi Sándor volt. A ’48-as zsidó Kossuth-honvédeknek is. Gyuri csak nézte, hogy voltaképp a megtérésre vagyok képes az ő költészete példáját követve. Miatta jött ki belőlem a Végre élsz, a szó szoros értelmében a szeme előtt. Hogy elnyerjem a szeretetét, azért csináltam, hogy bizonyítsam előtte, én is szabad vagyok, szuverén vagyok, nézd, én is merek emlékezni, ami az írás (a Biblia) értelme. 143