Kornis Mihály: Hol voltam, hol nem voltam (Pozsony, 2011)
3 A legérdekesebb ország
itthon maradás. Sorolhatnám a példákat régebbről is. Nem az idegenszívűek és a mozdonyszőkék árulása készteti a magyarságot arra, hogy élet-halál harcot vívjon a fennmaradásáért, hanem pontosan az ellenkezője. Ha mindezt így gondolod, miért olyan jó neked, hogy magyar vagy? A nyelvem magyar. Régebbi varázslat az, mint az „Ugocsa nem koronáz” dölyfös ideája. Van nyelvünk. Meg nem oldható, de elénekelhető a tragédia. A magyar nyelv az egyik legnagyobb titok, komolyan mondom. Istenien lehet rajta a költészet, vagyis az egyetlen tudás nyelvén beszélni. Csak mi beszéljük. De ez a nyelv az ítélet napján váratlanul minden valaha élt lélek számára érthető lesz. Én ennek a felismerésnek a reményében írok és olvasok, amióta csak tudok magyarul. A magyar géniusz egyéni erőfeszítésekben létezik. Életművekben. Szavakban. A mai értékrend szerint az semmi. Az én értékrendemben minden. A magyar géniusznak nincs és sosem volt köze Horthyhoz, sem Kádárhoz, Tisza Istvánhoz vagy Rákosi Mátyáshoz. Csokonai, Petőfi, Ady, Karinthy, József Attila, majd az én életidőmben Pilinszky, Weöres, Petri és Tandori5 a magyar nyelvet teremtették tovább. Az egyetlen, ami megmaradt nekünk, a nyelv. Más kérdés, hogy vajon mit szólna Berzsenyi vagy Móricz Zsiga bácsi, ha föltámadna, és kinyitná a mai Magyar Nemzetet. Mit mondana Bibó ? Babits ? Hát Kölcsey? Kinek írta a Himnuszt ? A gyújtogatóknak? Valóban el lehetne meditálni azon, hogy mit szólna egy hajdani nagy magyar annak láttán, amit ma itt talál, de persze itt találná Kornis Mihályt is, aki fólteszi ezt a kérdést, márpedig ez a két dolog nagyon is együtt van, nemi is a pusztulástól mentette meg. 1972-ben a jeruzsálemi Jad vaSém a Világ Igaza címmel tüntette ki. 5 Pilinszky János (1921-1981), Weöres Sándor (1913-1989), Petri György (1943-2000) és Tandori Dezső (1938-) korunk kimagasló magyar költői. Pilinszky katolikus szemmel nézett szembe a történelem, így Auschwitz tragédiájával is; Petri 1975 és 1988 között publikációs tilalom alatt állt, versei szamizdatban jelentek meg, az illegális Beszélő folyóirat egyik szerkesztőjeként a demokratikus ellenzék vezéralakjai közé tartozott. Tandorit ma is intenzív és nagyszabású méreteket öltő írói, műfordítói és költői termékenysége is kiemeli kortársai közül. 41