Kornis Mihály: Hol voltam, hol nem voltam (Pozsony, 2011)
6 Rendszeresen megkergettek
hiszen magyar a nyelvem, de nem ismernek el magyarnak informálisan. Ahogy 1920-tól Szép Ernőt se, Radnótit se, Szerb Antalt se. Tulajdonképpen nem engedélyezte Aczél sem, Kádár sem és a maiak sem. Akkor se, ha nincs is másféle magyar. Ebbe bele kell őszülni! Most pedig a másság utálata már a szemünk láttára válik államrezonná, felülről is támogatott közérzületté; a romák szeparációja, a melegek megvetése, a meddők megadóztatása nemkülönben nyilvánosan elfogadható kívánsággá érlelődik. Az „idegenszívü” a másodrendű állampolgár meghatározásának jelzője. Ez a kultúra elpusztításával egyenlő. Nem ez volna ennek a kultúrának a tenyerébe beleírva. Károli, Berzsenyi, József Attila, Karinthy, Szép Ernő és Bartók sorsvonala ez: az ő nevük, művük. Ez a szerencsétlen gyermekkori történet is arra példa, hogy sokkal több jó szándékú ember él az országban, mint ahány pszichopata. De miféle vezetőket talál magának ez a nép? Miféle tébolyok tépdelik folyton? Ez nem költői kérdés. Ismerem az ide vonatkozó becsületes magyarázatokat, Bibóétól Szűcs Jenőéig, a zsákutcás fejlődés, az eltorzult magyar alkat, az elmaradt modernizáció... De hát akkor is, van itt valami magyarázhatatlan. Hát, ez az én kiskori vesszőfutásom, és aztán a felnőtt pályafutásom is arról szól, hogy engem ebben az országban mennyien szeretnek. És a műveimet. A politikusok nem. Viszont a való életben, az erdőben, akár a mesében, jobbnál jobb segítőkkel találkoztam egész életem során végig, akik egyre-másra segítettek rajtam. Állást szereztek, vagy csak mellém álltak, megtapsoltak és látni akartak. Megvédtek, mint ez a futóolimpikon igazgató is akkor. Mi is lett a történet végei Hatodik első napján az igazgató átirányított egy másik iskolába, ahol éppen egy pedagógiai kísérlet indult, nem átlagos gyermekek számára. Csak egy osztálynyi. Az Irányi utcai általános iskolában - amit később Molnár utcai általános iskolának hívtak (az is ötödik kerületi suli volt) -, két éven belül kiemelkedően jó tanuló lettem, több tantárgyból is iskolaelső egy évben, az önképzőkör elnöke. Imádtam az osztályt és a tanáraimat. Nem bántott ott senki. Mi történt, hogy kerültél oda ? 75