Kőszeg Ferenc: Múltunk vége (Pozsony, 2011)
Sziluettek
József Attila rejtélyes, nagy versét, az Eszméletet többen is értelmezték, Petri György előadásának a jegyzetei maradtak fenn, és jelentek meg a költő összegyűjtött munkái IV. kötetében. Fodor Géza előadása valószínűleg az egész József Attila-irodalomban a legsikeresebb kísérlet volt a látszólag csak lazán összefüggő szakaszok koherens, egységes műként való értelmezésére. Pór Péter az Eszmélet verstípusáról, Várady Szabolcs a vers előzményeiről, beszélt; a három tanulmányt hosszas huzavona után a Vita rovatban adta közre az Irodalomtörténeti Közlemények 1975. évi 1. száma. A jelenlévők sajnálatos módon még jegyzeteket sem készítettek, így a szemináriumnak kevés kézzel fogható emléke maradt. Pedig egymást követték az emlékezetes előadások. Babarczy László Brecht A szecsuáni jólélek című darabját elemezte, Vidrányi Katalin lenyűgöző előadást tartott Pilinszky és az ortodox kereszténység kapcsolatáról. Balassa Péter Okudzsaváról beszélt, Spiró egy alkalommal Adyról (akkoriban írta első könyvét, a Kerengő című Ady-regényt, amelynek lektorként talán az első „hivatalos” olvasója voltam, és nyomban lelkes híve lettem), egy másik alkalommal pedig Wyspianski Menyegzőjét és a drámából készült Wajda-filmet hasonlította össze. Pór Péter heves vitát váltott ki Babits Zsoltár férfihangra című versének majdnem vallásos interpretációjával. Lakatos András előadását a Mester és MargaritáréA eleve nagy várakozás előzte meg. András, mint a fentebb idézett filmelemzéséből is látható, mindig arra törekedett, hogy megtalálja a műben azt a szervező elvet, amelyből a mű egész összefüggésrendszere levezethető. Máig hallani vélem felcsapó hangját, ahogy előadása bevezetését - Orbán Ottó verseskötetének címét idézve - azzal zárta, Bulgakov szemében a legnagyobb bűn, ha valaki azt hirdeti: A föltámadás elmarad. Ezért ítéli Woland, az ördög halálra, Berliozt, a főszerkesztőt, aki tagadja a feltámadást. E köré épül a regény: a világban az ördög uralkodik, de lesz feltámadás. Az em207