Kosztolányi Dezső - Szegedy-Maszák Mihály et al. (szerk.): Esti Kornél - Kosztolányi Dezső Összes Művei (Pozsony, 2011)
Jegyzetek
Szövegkritika Három fázis különíthető el. Az előbb jelentése: a kézirat szövegének rekonstruálható legkorábbi változata. A majd jelentése: a kézirat szövegének későbbi, de nem a legutolsó változata. A végül jelentése: a kézirat szövegének utolsó változata. A fázisokat jelölő szerkesztői megjegyzés mellett az alsó indexben szereplő betű azt mutatja meg, hogy az adott szerzői változtatás milyen íróeszközzel történt. A ’t’ jelöl minden zöld tintával írt módosítást, a V jelöl minden ceruzával írt változtatást. Az előbbiek alapján értelmezzük a következő példát: „a sötétben egyre <előbbt izgatottabb> <majd, izgatottabb ésgyorsabb> <végülc izgatottabb, gyorsabb> lett.” Az első fázis: <előbbt izgatottabb> kijelöli a rekonstruálható első változatot, melyet a szerző tintával vetett papírra. Ezt követően a második fázis: cmajd, izgatottabb és gyorsabb> arról tájékoztat, hogy a szerző tintával javította az előző szöveget, majd a harmadik fázis <végülc izgatottabb, gyorsabb> megadja a legkésőbbi szövegjavítást, melyet ceruzával végzett. Az íróeszköz használatára vonatkozó jelölések csak a fázisokon belül érvényesek, azok jelentőségéről, váltakozásáról, a kézirat rétegeiről és fizikai jellemzőiről a Szövegforrások című fejezet ad tájékoztatást. Azért, hogy elkerüljük az üres, azaz szövegrészletet nem tartalmazó fázisok (pl. <előbbt> ) használatát, betoldás és kihagyás esetén felvettük a betoldás/kihagyás előtt vagy után álló változatlan szóalakot is: „Váratlan eltávozásukkal a <előbbt sors> <végülc sors is> egérutat <előbb, nyitott neki,> <végülc nyitott,>” Amennyiben a változás nem befolyásolta az előtte álló szó írásmódját (például tapadó írásjel került utána), általában a betoldás vagy kihagyás után álló változatlan szót ismételjük meg. A bekezdéshatár módosulását olyan változásnak tekintettük, mely az előtte és utána álló szavakat egyaránt megváltoztatja. 462