Kosztolányi Dezső - Szegedy-Maszák Mihály et al. (szerk.): Esti Kornél - Kosztolányi Dezső Összes Művei (Pozsony, 2011)
Jegyzetek
A 21. században (2000-2010) valóságfedezet nélküli, szabad, irodalmi használata.” 6 Az, hogy Esti Kornél íróként szemléli és éli a világot, nem számít új gondolatnak a róla szóló irodalomban. Az sem, hogy lépten-nyomon rájátszik a fikcionalitás határainak elmosódottságára. De Horváth Iván megnevezi azt az alapvető szónoklattani alakzatot is: a túlzást, amely szerinte - az egy zárófejezet kivételével - az összes többi fejezetet uralja. „Az első lapon Esti észrevétlenül megfürdeti az elbeszélő minden egyes vacsoravendégét. A másik gyűjteményben Sárkány kibéreli a kávéház különtermét, hogy barátait bizalmasan, egyesével avathassa be nyomorának legújabb fejleményeibe. A túlzás az a szónoklattani alakzat, amelynek már magában a meghatározásában benne van az, hogy túlmegy az igazságon. A valósággal nem egyezik, a képzelet terméke, irodalom.”' A bőség zavarával szembesülve ezen a ponton abbahagyom áttekintésemet. Lezárni úgysem lehet. Hiszen csak az elmúlt évben, 2010-ben tucatnyi tanulmány foglalkozott az Esti Kornéllal, nem is beszélve Szegedy-Maszák Mihály Kosztolányi-könyvéről, amelyben külön fejezet szól róla.' „Kornél Minden Napszakra” - írta némi malíciával Tandori Dezső az Esti Kornél-történetek 2007-es kiadá-59 sának előszavában. Talán éppen az efféle irónia az, ami leginkább illik Kosztolányi hőséhez, és megtartja őt fiatalon. I. m„ 1438-1439. p. I. m., 1439. p. Tulajdonképpen ezt a problémát bontja ki Danyi Gábor tanulmánya, amely az irodalom és a hazugság összefüggését vizsgálja az Esti Kornélban, s a következő konklúzióra jut: „Az Esti Kornél-szövegekben a hazugság voltaképpeni eldöntetlensége kitágítja a nyelv mozgásterét és lehetővé teszi, hogy egymásnak ellentmondó igazságok egyaránt megférjenek benne (ebből a szempontból a nyelv nem kirekesztő, hanem befogadó jellegű rendszer): a fikció úgy teremti meg, majd zárja magába intencióját, ahogy a hazugság teszi, úgy rejti el és álcázza tárgyát, hogy közben felhívja magára és erre a tevékenységére a figyelmet. A nyelv, amely képes hazudni, a lehetséges világok előfeltétele, amely egyúttal a végtelen párbeszéd lehetőségét is megnyitja.” - Danyi Gábor, Tette[n] ért hazugság. Intenció, tettetés és kimondott szavak Esti Kornél világában, Prae, 42. sz. 2010.2. sz. 55. p. Szegedy-Maszák Mihály, Kosztolányi Dezső, Pozsony, Kalligram, 2010,318-355. p. Tandori Dezső, Kornél Minden Napszakra = Kosztolányi Dezső, Esti Kornél. Esti Kornél kalandjai, az előszót írta T. D., Budapest, Partvonal, 2007, 7-13. p. 839