Kulcsár Szabó Ernő: Esterházy Péter - Tegnap és ma. Kortárs magyar írók (Pozsony, 1996)
Ebben az értelemben Esterházy epikája nem csupán Krúdy, Kosztolányi, Csáth, Márai vagy Ottlik örököse, hanem - a bécsi és általában, a modern nyelvfilozófia kulturális kisugárzásán keresztül - szorosan kapcsolódik ahhoz a késő, illetve posztmonarchikus szellemi hagyományhoz is, amelynek Musil, Broch, Schnitzler, Handke vagy Bernhard éppúgy részese, mint Svevo és Calvino, В. Schulz és Wojciechowski, sőt Tandori és Oravecz, Claudio Magris vagy legújabban Christoph Ransmayr is.