Kulcsár-Szabó Zoltán: Metapoétika. Önprezentáció és nyelvszemlélet a modern költészetben (Pozsony, 2007)
8. Utak az avantgardból
Kassákjának posztexpresszionista versei által inspirált) költői kísérletté szelídültek. Azon kérdésre választ keresve, hogy az életmű későbbi alakulása felől nézve miben áll e feltételezett „tanulóévek” teljesítménye, érdemes figyelmet szentelni annak, hogy ezekből a versekből nem csupán pl. a képalkotás bizonyos avantgardisztikus technikáinak elsajátítására lehet következtetni, hanem - amint azt a versek metafiguratív önértelmezése elárulhatja - egy meglehetősen körülhatárolt nyelvszemlélet konzekvens érvényesítésére is, amelyre a József Attila-kutatás talán azért nem helyezett különösebb hangsúlyt, mert a költő nyelvfelfogását mindig a tanulmánykísérleteiből kibontakozó képpel összhangba hozva próbálta meghatározni, illetve mert ezeknek az éveknek az egységes értelmezését az életmű „egészét” tekintve az inkább párhuzamosan jelenlévő, egymástól azonban nagymértékben eltérő poétikai kísérletek többirányúsága akadályozza meg. Ez a nyelvszemlélet a nyelv materialitását helyezi a középpontba, ami megtapasztalható egyrészt a nyelvi elemek jelentésöszszefüggésüktől, pontosabban használati szabályaiktól való megfosztása iránti érdeklődésben, másrészt - ettől nem függetlenül - a nem „költői” (mindennapi vagy fogalmi) regiszter (azaz egy bizonyos értelemben „kész” nyelv) rejtett poétikájának kutatásában. Az a - legutóbbi időkben a nyelv „deszemiotizációjaként” leírt591 - törekvés pl., amely a jelfelfogás materializálásában érhető tetten s amelynek egyik jellegzetes megvalósulásmódja a versben végrehajtott s így nyilván a jelentés létrejöttének véletlenszerűségét vagy pillanatszerűségét hangsúlyozó jelentésazonosítás, a versnyitány kompozicionálisan kitüntetett helyzetében jelenik meg többek közt az Én dobtam („de szándékunk egyet jelent a rádiummal”) vagy a Riának hívom c. versekben („Riának hívom őt / De éppúgy mondhatnám sónak, vagy villámnak is / Sok értelmetlen dolgot csinálunk, azt mondjuk rá, hogy szép, 591 Pl. Deréky, 14. 280