Kulcsár-Szabó Zoltán: Oravecz Imre - Tegnap és ma. Kortárs Magyar írók (Pozsony, 1996)

„Tehát nemcsak a kor­szak önértelmezési igé­nye, hanem Oravecz lí­rája »idegenségének« részleges oldása is mo­tiválja az interpretáció azon törekvéseit, hogy minél többrétegű iro­dalomtörténeti kap­csolódási lehetőséget, vagy akár viszonyítási alapot mutasson fel. Itt hangsúlyosan értendő a »lehetőség«-jelleg, mivel a legértelme­sebb cél a tárgyalt iro­dalmi »anyag« értel­mezési »felületének« multiplikálása lehet, hi­szen egy interpretáció csak részleges és kon­textushoz kötött »igaz­ságpotenciállal« ren­delkezhet.”

Next