Lipovecz Iván (szerk.): Tízek társasága (Pozsony, 2019)

7. fejezet Gyuri 1

25 év után sem kellett hozzányúlni a falakhoz. Viszont meglett az első kudarc is: nem vették fel a Színművészeti Főiskolára. így lett magyar­történelem szakon a szegedi József Attila Tudo­mányegyetem hallgatója. Addigra már Gyuri nagyon intenzíven spor­tolt. 14 évesen még a Nyíregyházi Spartacus­­ban kezdett el kézilabdázni és nem is ment neki rosszul a játék. Csömörnek akkoriban nagyon erős kézilabda csapata volt, egyszer el­lenük játszottak. Gyuri el volt képedve: a csö­möri szurkolók repülőgépen érkeztek és teli de­­mizsonokkal álltak a lelátón. Szegedre költöz­ve először két évet a SZEAC-ban töltött, majd - 1964-től - a Szegedi Előrében, amely a ma nemzetközileg is jegyzett Pick-Szeged elődje volt, játszott egészen 27 éves koráig. A történelmet mindig is nagyon szerette, de ez még nem akadályozta meg Wittman Ti­bor professzort abban, hogy másodévben fél­évkor megbuktassa őt - együtt a többi aznap vizsgázóval. Utána viszont nagyon jóban lettek a professzorral, sokat beszélgettek, és az év vé­gi szigorlaton már jelesre vizsgázott. Egy idő­ben felmerült, hogy diploma után benn marad­hat a tanszéken, történelmi segédtudományok tárgykörében, de az állást végül egy másik as­115

Next