Majtényi László - Zsuzsó Virág (szerk.): Harcz az Alkotmányért (Pozsony, 2019)
3. fejezet: Alkotmánybíráskodás - Egypárti alkotmánybírák a kétharmad szolgálatában
Szívós Mária A megfelelés igézetében Szívós Mária (1949) a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát 1978-ban. A jogi szakvizsgát 1984- ben tette le, ezt követően ügyvédként praktizált. Bírói tevékenységét 1993- ban kezdte meg a budapesti II. és III. kerületi bíróságon, büntető ügyszakon. 2000-től a Fővárosi Bíróság bírája, 2001-től titkárságvezető-helyettesi pozícióban. 2002-től a Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiumának tagja (nyomozási bíró), 2008-tól ugyanitt tanácselnök. Személye akkor került a nyilvánosság érdeklődésének kereszttüzébe, amikor a 2006-os zavargásokkal összefüggésben indult büntetőeljárások idején az általa vezetett tanács az első fokon eljáró bíróság döntéseinek döntő többségét megváltoztatva szabadlábra helyezte az utcai zavarásokban részt vevő, előzetes letartóztatásba helyezett személyeket. 1995 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi kara Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tanszékének megbízott oktatója. Szakmai előélete alkotmányjogi nézeteihez nem nyújt támpontokat. Mit gondol az alkotmánybíráskodás szerepéről? Szívós bírónak eddig két alkalommal, az Alaptörvény átmeneti rendelkezései, illetve negyedik módosítása felülvizsgálatakor kellett állást foglalnia az alkotmányozó (alkotmánymódosító) hatalom alkotmánybírósági kontrolljának lehetőségéről. Az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek egyes szabályait megsemmisítő 45/2012. sz. határozathoz fűzött különvéleménye szerint a felülvizsgálatra a testületnek nem volt joga, az AB túllépte a hatáskörét. Ezzel összhangban, a negyedik Alaptörvény-módosítást helyben hagyó, annak tartalmi vizsgálatát visszautasító 12/2013. sz. határozat elfogadásakor a többséggel tartott. Említett különvéleménye arról árulkodik, hogy a 2011-es Alaptörvény legitimitásának megalapozásáról a kormányzatéval azonos nézeteket vall. Az 1989-es Alkotmányt 201