Margócsy István: „…A férfikor nyarában…” Tanulmányok a XIX. és XX. századi magyar irodalomról (Pozsony, 2013)
Kazinczy Osszián-fordítása, posztmodern szemmel
szélesebb korú kérdéskörének tárgyalásába (pl. Maller Sándor kitűnő és adatgazdag dolgozatában Kazinczy műve egyáltalán nem játszik kitüntetett szerepet3), s mind a korszakleírásokban, mind a Kazinczy-tanulmányokban csak mint a nyelvújítási viták kereszttüzében készült és tárgyalt nyelvi érdekű fordítás említtetik - holott ebben a korban egy ily fontos műnek teljes fordítása még autonóm hazai irodalmi teljesítménynek minősült, s egyáltalán nem kizárólag a fordítás nyelvi-szakmai megvitatása okán (gondoljuk meg: az a kiemelkedően szép és gondos sokkötetes könyvsorozat, mely az 1810-es éveknek nyilván legfontosabb irodalmi eseménye volt, azaz a Kazinczy Ferencz Munkáji - Szép Literatúra cím alatt megjelent műgyűjtemény még egyáltalán nem tesz különbséget eredeti vagy fordított mű között, olyannyira, hogy a legtöbb kötetben Kazinczy az általa fordított eredeti mű szerzőjének nem is említi a nevét4; nyilván nem azért, merthogy kisajátítás okán a szerzőséget elhallgatni 3 Ld. Maller Sándor: Ossian Magyarországon 1788-1849. Debrecen, 1940. - Ugyanígy hiányzik Kazinczy speciális méltatása a korábbi - egyébként igen alapos - feldolgozásból is: Elek Oszkár: Ossián-kultusz Magyarországon. EPhK, 1933. 66-76.1„ továbbá Uő: Ossián világa. Budapesti Szemle 243 (1936). 336-360.1. - A magyar Osszián-recepció újabb szakirodalmából feltétlenül idézendő a Batsányi és Vörösmarty kritikai kiadás jegyzetanyaga. Batsányi János Összes Művei 1. Versek. (S. a. r. Keresztury Dezső és Tárnái Andor) Akadémiai, 1953. Jegyzetek: Osszián-fordítások. 526-550.1.; Vörösmarty Mihály Összes Művei 7. Drámák II. (S. a. r. Brisits Frigyes). Akadémiai, 1971. Jegyzetek: Osszián hatása a XIX. század elején. 542-549. 1. - Az újabb szakirodalomból megemlítendő: Hász-Fehér Katalin: A „nemzeti szentimentalizmus” programjának egyik forrása: az osszianizmus. In Serta Pacifica. Tanulmányok Fried István 70. születésnapjára. (Szerk.: Ármeán Ottilia, Kürtösi Katalin, Odorics Ferenc, Szörényi László) Pompeji Alapítvány kiadása, Szeged, 2004; továbbá Hartvig Gabriella: Ossziáni fordítások a Magyar Museumban. In A magyar irodalom történetei. I. köt. A kezdetektől 1800-ig (Főszerk.: Szegedy-Maszák Mihály) Gondolat Kiadó, 2007. 627-642.1. 4 Csak illusztrációként említem, hogy Kazinczy még az ideáljaként tisztelt Goethe nevét sem teszi ki A római karnevál fordításának elébe! Ld. Kazinczy Ferencz Munkáji. Szép Literatúra. IV. kötet. Pesten, 1815. 156