Márton László: M. L., a gyilkos (Történetek egy regényből) (Pozsony, 2012)

„Ő maga is azt állította magáról, hogy jó magaviseletü. így mondta: »Retten­tő jó vagyok.« Ennél pontosabban nem is fogalmazhatott volna. Rettentő volt. És jó is volt. Például a nevelőtiszti te­endőkkel megbízott köpcös, kopaszo­dó alezredest mindenki füle hallatára nagyfőnöknek szólította, és a nagyfő­nök, noha másképpen hangzott a hiva­talos megszólítás, nem tiltakozott elle­ne. Egyszer még egy szív alakú, piros mézeskalácsot is hozott a nevelőtiszt­nek ajándékba, melyre fehér cukor­mázzal rá volt írva: »Kettőnknek!« Egy jó magaviseletű gyilkos, aki mézeskalács szívet ajándékoz a nevelő­tisztnek: érdemes lett volna lefényké­pezni őket, ha a laktanyában nem lett volna szigorúan tilos a fényképezés.” A kötet három, egymással több szá­lon is összekapcsolódó írásműből, egy elbeszélésből és két kisregényből áll. A szerző mindhárom írásban közna­pinak mutatkozó, de óriási belső fe­szültségeket hordozó jellemek és hely­zetek ütköztetésével viszi előre a leírt eseménysorokat, és közben az emberi létezés alapfeltételeire kérdez rá. Az M. L„ a gyilkos című könyv Már­ton László újabb elbeszéléseinek so­rába illeszkedik, de a szerzői önrefle­xió jóval visszafogottabb, mint az elő­ző két kötetben, a meditativ részletek pedig szervesebben illeszkednek a cse­lekménybe. WWW.KALLIGRAM.com

Next