Menzel, Jirí - Szabó G. László: Trabanttal a Hiltonig (Pozsony, 2011)

Trabanttal a Hiltonig

- Először is abban, hogy ez igazi komédia. Érezni a sorokból, hogy kellemes és boldog délutánok eredmé­nye, hogy maga a szerző is jókat mulatott, amikor dol­gozott vele. Brecht Koldusoperája számomra száraz és didaktikus alkotás, Havelé humoros és szarkasztikus. ♦ Forgatás közben, a kamera előtt, egyszer se kapta ma­gát azon, hogy ugyanazokat a megoldásokat alkalmazza, mint hónapokkal korábban a színpadon?- Színpadon érdekesebb volt a munka, ezt be kell val­lanom, de a film egészen más ötleteket kívánt. Nekem a haveli Koldusopera forgatása izgalmas stílusgyakorlat volt: ugyanahhoz a szöveghez egészen más, filmes hely­zeteket kellett teremtenem. ♦ A Vége a régi időknek bemutatója után nem egy hazai kritikusa azt írta magáról, hogy Hrabalnak és Vancurá­­nak köszönheti, hogy azzá lett, aki. Világhírűvé.- És Svéráknak. Mi tagadás, nélkülük nemcsak hogy én lennék más, hanem a helyzetem is egészen más lenne. Ezt egy percig sem tagadom. Sőt, büszke vagyok rájuk. Nem vagyok író, és annyira hiú sem, hogy azt állítsam magamról: magamtól is tudtam volna nagyszerű forga­tókönyveket írni. Frászt. Annál sokkal lustább vagyok, és különben is, megvannak az embereim, akiktől ked­vemre való forgatókönyveket kaptam és kapok. A ne­vem egyetlenegyszer szerepelt szerzőként a színlapon, amikor Jaroslav Vostryt, a prágai Cinoherní klub veze­tőjét kitették az állásából a hetvenes évek első felében. A Három várandóst, amelyet Szolnokon és a budapesti József Attila Színházban is bemutattak annak idején, ő írta, csakhogy ezt el kellett titkolni, és én a nevemet ad­tam hozzá. ♦ A Cinoherní klubban Václav Havel Audienciáját vit­te színre. 90

Next