Németh Marcell: Hajnóczy Péter - Tegnap és ma. Kortárs magyar írók (Pozsony, 1999)
„Hajnóczy prózája fontos ponton áll a magyar irodalomban, de ezt a pontot nem a korszakküszöb fogalma vagy a kísérlet érték vonatkozása jelöli. Röviden: életműve nem torzóban maradt »antirealista« fordulat. Brutális valóságkeresése - kívül, és szubtilis valóságiszonya - belül: a kettő összeütközése, az összevetés és öszszedolgozás állandósult kínja: az ábrázolás és megformálás apóriája mégiscsak felszíni tünet. A mélyben tudatosan elkezd feltárni, összeépíteni, barkácsolni, felidézni, felhasználni mondatokat és nyelveket, melyek csak önmagukra hasonlítanak, s melyek így megelőzik a valóságkeres és és valóságiszony elviselhetetlen ütközéseit.”