Pór Péter: Tornyok és tárnák. Tanulmányok a költői teremtés alakzatairól (Pozsony, 2013)
Vita József Attiláról
TORNYOK ÉS TÁRNÁK vonok. A vonatkozó irodalmat azonban mégis töredékesen és esetlegesen ismerem csak - és leginkább azoktól kérek elnézést, akik már hamarabb és jobban elmondták, amit én a magam felismerésének vélek; továbbá lesznek olyanok, akiknek az írásait nagyon sokra tartom, de nem említem őket, mert nem érintik közvetlenül fejtegetéseim tárgyát. Mindenesetre a fenti megszorítás tudatában is jelzem, hogy ezt a kötetet jelentékeny mértékben a vita uralja (amennyiben legalább négy nagy súlyú tanulmánya ezt, némelyik közülük csak ezt taglalja), ami véleményem szerint nem jellemző a József Attila-kutatás általános helyzetére. A kutatás legfontosabb eredményeit, a költő ideológiai forrásaitól kezdve (ahol is sok olyan nevet kellett tudomásul vennünk, akikre nem gondoltunk volna)10 a világképe megértéséig legnagyobb részben azok az elemzések dolgozták és dolgozzák ki, amelyek vagy nem is ismerhették, vagy elutasítják az új elmélet kategóriáit. Ennek az új elméleti megközelítésnek az elvei szerint Kulcsár Szabó Ernő tanulmányok sorozatában írta le egyre pontosabban azt az általános líratörténeti fejlődést, amelybe József Attila életművét elhelyezi; magát az életművet azonban kevéssé tárgyalja, és többnyire csak példaként idézi, az iskolája viszont eleddig csak részlettanulmányokat írt (de szó se róla, hogy mind csak doktriner applikáció volna, lesz alkalmam eredeti fejtegetéseket idézni). Talán jó, ha hozzáfűzöm: engem az ismereteim feltétlenül az első csoportba helyeznek; de sokkalta élesebben érzékelem az egyre teljesebb és egyre finomabb bemutatás rendszereinek és módszereinek mindenkori kifáradását, semhogy ne venném komolyan egy másik megközelítés kihívását. A konfliktus Térjünk vissza még egy pillantásra az előzményekhez. A költőről szóló tanulmányokat valóban hosszú ideig ideologikus ferdítések és szamárságok uralták, majd ezeket inkább korrigálva, mint megcáfolva, mégis 10 Így Bergson és Croce vagy a másodhegedűsök sorából Pauler Ákos, akiknek a jelentékeny hatását Tverdota bizonyította be, 1. a prózai írások újabb kiadásához írt, egész könyvnyi kísérőszövegét: József Attila. Tanulmányok és cikkek 1923-1930. Magyarázatok. Osiris, Bp„ 1995.; vagy például Wilhelm Reich, akinek jelenlétét az életműben N. Horváth Béla fedezte fel: „Marxtól Reichig. József Attila emberképe 1932-ben”, In: Uő: Egyéniség és valóság. József Attiláról. Nap, Bp„ 2006.126-140. old. Ezt a tanulmányát publikálta e mostani kötetben is. 130