Pór Péter: Tornyok és tárnák. Tanulmányok a költői teremtés alakzatairól (Pozsony, 2013)

Vita József Attiláról

VITA JÓZSEF ATTILÁRÓL egyre több valóságos tény és kérdés is leíratott. így alakult ki végtére is József Attila új portréja: a költőt, miután ráeszmélt az osztályigazságra, mindvégig az vezérelte, és ezért legsötétebb pillanataiban sem felejtette el a végső perspektíva ígéretét („Most mint lopott fát, viszlek titeket”, sőt: „s azt suttogom: igen, igen” (2/ 320., 477.); mindemellett megha­­sonlásai, másfelé kereső útjai és persze életének tragédiája mégsem csu­pán ilyen-amolyan okból adódott tévelygésének a szimptómái, hanem autonóm figyelmet érdemelnek.11 Ezt az egyébként már nem egészen tartalmatlan konszenzust törték meg először Hankiss Elemér, majd Németh G. Béla tanulmányai. Az előbbiek azt demonstrálták, hogy József Attila semmiesetre sem a racionálisan megértett (vagy legalább­is megérthető, vagyis megértendő) világ átvilágított kompozícióinak végső eszménye jegyében alkotta a képeit, hanem az oszcilláció, a fel­oldhatatlan komplexitás a lényegük (amiként jelentős teóriák ekként jellemzik a költészet és különösen a modern költészet egészét); az utób­biakban pedig Németh G. Béla félreérthetetlenül a konszenzus radikális érvénytelenítésére törekedett, amennyiben József Attila nagyságában, elsősorban a kései versekében, amelyeket viszont a legfontosabbaknak tekint, a lét modern metafizikájának költői megfogalmazását ismerte fel.11 12 Mára többnyire e hajdani tanulmányok érvelésének szembeszökő, akár: másképp ideologikus túlzásait szokták emlegetni, elsősorban azt, hogy Németh G. Béla a felfedezés lázában fejezetnyi Heideggert olvas bele a költő esetleg egyetlen szintagmájába. Ennek ellenére bizonyos, hogy ezek a tanulmányok valóban más szintre és más kategóriák közé (igen: más paradigmába) helyezték a József Attila-életmű olvasását, és nem ok nélkül hivatkoztak még azok is rá, akik egész másképp, például a pszichoanalízis felől közelítették meg.13 Úgy látszik, hogy ez a mostani kötet az újabb fordulatot jelzi. Más-más meggondolásból (s éppen ez a konfliktusuk tárgya), de mind a két tábor elejtette az életmű ideologi­kus meghatározottságának és még inkább bármilyen egyetlen ideoló­giához köthető meghatározottságának az alaptételét. Negatív formu-11 Ennek a szemléletnek volt legerősebb példája a már idézett Szabolcsi-Erdődy tanul­mánykötet: József Attila útjain. 12 Hankiss Elemér: „József Attila komplex képei.” Kritika, 1966. 10. 11-22. Németh G. Béla: 7 kísérlet. A kései József Attiláról, Tankönyvkiadó, Budapest, 1982. 13 Így visszatérően a joggal híressé vált kötet szerzői: Bókay Antal et al.: „Közietek lettem én bolond...", Magvető, Budapest, 1982. 131

Next