Pór Péter: Tornyok és tárnák. Tanulmányok a költői teremtés alakzatairól (Pozsony, 2013)
Vita József Attiláról
TORNYOK ÉS TÁRNÁK Iában összefoglalva, az egyik tábor annyiféle ideológiát rekonstruál a költő különféle korszakaiban, sőt néha egymással paralel alkotásokban (a legerősebb feltételezés szerint: az Eszmélet 12 versének végül mégiscsak közös cím alá rendezett kompozíciójában),14 hogy azzal eleve lefokozza, esetlegessé teszi alkotói érvényüket; míg a másik tábor szerint a „posztmodern” lírai teremtés (márpedig József Attila oda tartozik) eleve bármiféle ideologikus ihletettségen (beleértve a szuverén Én előzetes tételezését) kívül valósítja meg önmagát, éppen ez különbözteti meg a „modernség” közvetlenül megelőző korszakától. Pozitív fogalmakban sematizálva: az életmű újabb olvasata egyik oldalon a szöveg narratív és referenciális értékének állításából, a másik oldalon pedig ezeknek az expressis verbis tagadásaként, a szöveg diszkurzív és (dekonstruktív) poétikai irányultságából indul ki. Mindez talán skolasztikusnak hangzik, de hát annak idején a skolasztika vitáin is heréket szakítottak ki és máglyák égtek - és ha (még egyszer mondom, mert én ezt üdvösnek tartom) tágabb is a konszenzuális alapfeltételezés közöttük, mint amit a résztvevők feltételezni szeretnének, elvi ellentéteket érintenek, és végül sok lényeges tekintetben ellentétes értelmezésekre jutnak. Életrajz A mindennapokban megismert ember és a versek kapcsolatáról meditálva Ignotus Pál leírt, ahogy ő maga nevezi, egy meghökkent mondatot: „Részben ezzel hökkentett meg. [...] Az ember nem nagyon látta az átmenetet.”15 Valóban, József Attila életműve ezt a (nota bene: már régóta inaktuálisnak vélt) kérdésfeltevést olyan speciálisan fogalmaztatja meg, hogy a mostani, elméletileg felette up-to-date vitáknak is az egyik kiindulópontja. Ismeretes a versek keletkezésének néhány extrém példája: a Mama, amit az anyja emléke elleni, őrjöngő gyűlöletkitörés visszájaként írt meg,16 a Ha a hold süt..., amit maga a költő (talán 14 Tverdota György: Tizenkét vers. József Attila Eszmélet-ciklusának elemzése, Gondolat, Budapest, 2004. Azóta egy vita is lezajlott a könyvről Bíró Béla, Kálmán C. György, Bezeczky Gábor és Veres András hozzászólásaival, Literatura, 2006.1. 97-133. 15 Idézi Valachi Anna: ,Jtmit szívedbe rejtesz...”. József Attila égi és földi szerelmei. Nórán, Budapest, 2006. 394. 16 Szántó Judit: Napló és visszaemlékezés. Argumentum, Budapest, 1997. 98. 132