Quintilianus, Marcus Fabius: Szónoklattan (Pozsony, 2008)
Adamik Tamás: Bevezetés
Arany Quintilianustól veszi a Mendacem oportet esse memorem mondatot. Quintilianus szövegében azonban egy mondást jelentő igétől függ, ezért accusativus cum infmitóval van szerkesztve: vulgo dicitur, mendacem memorem esse oportere - „Mindenfelé mondják, hogy a hazudónak jó emlékezőtehetségűnek kell lennie.” Az idézett mondatot költőnk az Institutio oratoria 4, 2, 91-ből emelte ki, és saját versformájához alakította, mégpedig helyesen mind grammatikailag, mind ritmikailag. A szóban forgó helyen Quintilianus a narratióval, a tényállás elbeszélésével kapcsolatban éppen azt a kérdést feszegeti, hogyan költsön (fingere) a szónok: úgy, hogy az valószínű legyen, a szereplő személyeknek, az időpontoknak, az események sorrendjének stb. megfeleljen, továbbá pontosan emlékezzék arra, hogy mit koholt, mert ha menetközben megfeledkezik róla, könnyen ellentmondásba kerül önmagával, és elveszíti a pert.88 2. A magyar retorikai tankönyvekben Quintilianus kezdettől fogva úgy szerepel, mint abszolút tekintély, mint a retorika autentikus mestere. Vígh Árpád Retorika és történelem című kötetének számos hivatkozásából jól kitűnik, mennyire befolyásolta a magyar retorika fejlődését.89 Természetesen a bevezetés kereteit szétfeszítené, ha minden, Magyarországon megjelent retorikai tan- és kézikönyvet sorra vennénk, ezért csak három könyv tanúságát idézem a 19. századból. A 20. századból azért nem idézünk, mert Retorika című egyetemi tankönyvünk részletesen tárgyalja mind az antik retorika, mind a magyar retorika történetét és rendszerét, s ebben Quintilianus igen előkelő helyet foglal el a retorikai szakírók között.90 Szeberényi Lajos Politikai szónoklat-tan című könyvében, amely 1849-ben látott napvilágot, többször hivatkozik rétorunkra. A szónoki beszéd részeivel kapcsolatban a következő megállapítást teszi: „Quintilian öt, Cicero hat részt követel a szónoklatban.” A világosság erényével kapcsolatban, amelyet ő értelmességnek nevez, így hivatkozik a nagy rétorra: „Sohasem lehet eléggé ajánlani Quinctiliannak azon tanácsát, hogy a szónok ne csak úgy ügyekezzék szólam, hogy megérteni lehessen, hanem úgy, hogy meg nem érteni ne lehessen.” A metaforát illetően követendőnek tekinti rétorunkat: „Szem előtt kell tehát 88 Részletesebben lásd: Adamik Tamás: József Attila: Medáliák című ciklusának szerkezete. A Szent István Tudományos Akadémia székfoglaló eló'adásai. Új évfolyam 9. szám. Budapest 2006, 18-20. 89 Vígh Árpád: Retorika és történelem. Gondolat, Budapest 1981, 520. 90 Adamik Tamás, A. Jászó Anna, Aczél Petra: Retorika. Osiris Kiadó, Budapest 2004, 703. 50