Révai Gábor: A kisközösségekről (Budapest, 2010)
Záróbeszélgetés Buda Bélával
Ha féltem is, a helyemet megálltam születtem, elvegyültem és kiváltam. József Attila Záróbeszélgetés Buda Bélával Előző beszélgetéseink alkalmával elég sok szó esett a kisközösségek létrejöttének bizonyos negatív motivációiról, túlkötődésről, szektajellegről, stb. Ennek ellenére számomra az derült ki, hogy Ön a közösséget ab ovo pozitív értéknek tartja. Eszerint magának a közösségnek a fogalma pozitív asszociációkat kelt. Tipikus példái bizonyos közösség-típusoknak, amire mindig hivatkozni szoktak, az angol focidrukkerek. Ezek elég ijesztő közösségek voltak, ugyanakkor komoly vizsgálatok mutatták ki, hogy valódi közösségek. Hasonló ehhez Magyarországon a Fradi-drukkerek közössége. Hogy is vagyunk akkor a közösségek pozitivitásával? Azt hiszem, hogy a beszélgetésünk során megfigyelhetővé vált, hogy én a közösséget általánosított, elvont értelemben keresem a konkrét közösségek példáin is. Ezt úgy nevezik a társadalomtudományokban, hogy az ideáltipikus fogalomra figyelek. Most ilyen értelemben minden működő és viszonylag szabad és társadalmilag nem veszélyes, tehát nem ellenkulturális vagy destruktív közösségi forma a benne lévő ember szempontjából 296