Rubin Eszter: Minek szenved, aki nem bírja. Regény (Budapest, 2021)
Reggelenként abbahagyhatatlan köhögőroham gyötörte, haldoklással indultak a napjai, így kellett iskolába indulni, oxigénhiányos, elcsigázott állapotban, kora reggel felpréselődni az ázott kabátok áporodott szagát árasztó, levegőtlen, tömött buszra. Inkább elindult gyalog, lefelé a meredek utcán, végig a Szépvölgyi úton a kocsisorok mellett a benzingőzben. Hangosan köhögött, az egyik kerítés mögül egy kutya visszaugratott. Fuldoklótt, minden tagja fájt. Mire leért a Kolosy térre, elege lett mindenből. Lehetetlen volt így iskolába járni. Visszafordult, és felszállt a végállomáson várakozó, teljesen üres 29-es buszra. Leült egy ülésre, várta az indulást. Úgy érezte, egyetlen vékony szálon lóg a busz tetejénél is magasabbról, de a szál nem kapcsolódik sehova. Légüres tér veszi körül. kalligram.libricsoport.hu