Sándor István (szerk.): Mi a magyar most? (Pozsony, 2011)
Sándor Iván: A szerkesztő előszava
megszervezésért, tekintet nélkül arra, milyen szellemű az, még ha az erőszak szelleme is hatja át.” Az Európa vigyázz! csak megírása után hét évvel, 1945 nyarán jelenhet meg Magyarországon. (Fordítója a deportálásból hazatért gimnáziumi magyartanárom, Komlós Aladár.) Eltelik újabb hét évtized. A magyar nyelv ereje: egyetlen szó egyetlen betűjében háromnegyed évszázad változásai. 1938: Európa vigyázz! 2011: Európa vigyáz... HÁROM KÖNYV És az Idő változó szerkezete Kevesen vették észre - írja Szekfű Gyula az 1939 nyarán megjelent Mi a magyar? kötet előszavában - a láthatáron felvonuló felhőket. A nagy tekintélyű szerzők írásai a korábbi évben születtek, de Szekfű előszava már a világháború kitörése előtti hónapokban óv a „tévelygésektől”, az „illúziók ingoványától”. A Mi a magyar? különböző válaszokat próbál adni a címben feltett kérdésre. A tanulmányok abban közösek, hogy centrumukban a nemzetkarakterológiai vizsgálódás áll. Az első világháború utáni két évtizedben ez általános kortünet és kórtünet. Összefügg a korábban is érvényesülő befelé fordulással, modernitáskritikával. Babits Mihály a kevesek között fogalmazza meg: a nemzetkarakter az idők folyamán a történelmi változások hatására módosul, változhat. Szekfű Gyula zárótanulmányában nyomatékosan jelenti ki: „Nekünk, a szellem embereinek kell a kötelességünket megtenni, még akkor is, ha végül is bele is hullunk nyitott szemmel Kölcsey, Vörösmarty, Arany sötét kétségbeesésébe”. 9