Sándor István (szerk.): Mi a magyar most? (Pozsony, 2011)

Sándor Iván: A szerkesztő előszava

A KÖTET ÉS A TÖRTÉNELEM ALAPDALLAMA A szerkesztő szándéka az, hogy az egymással összehangzó, néhol vitázó megközelítések a fúga szerkezetéhez hasonló sorozatban, a különböző témák „beléptetésével” mutassa­nak rá az előzményekre és a jelenre, az évszázados traumák, áthárítások, fantomeszmék mai követelményeire. Új fogal­makat keresve ajánljanak újabb cselekvési alternatívákat. A sorozat a történettudománnyal, Gyáni Gábor tanul­mányával indul. Bauer Tamás a gazdaságról, Halmai Gá­bor az alkotmányról, Pataki Ferenc a mentalitásvilágról ír, Vásárhelyi Mária szociológusi átvilágítást ad. Závada Pál a József Attila-i Hazámról nyújt mai látleletet. Ungváry Ru­dolf a feloldatlan nemzeti traumákat, a határon túli magyar­sághoz való viszonyt elemzi. Spiró György a közép-európai összefüggéseken is túlmutató világállapotba, a fundamenta­lizmusok térhódításába helyezi az alaptémákat. Összegező a Thomas Mann Mario és a varázsló című művével foglalko­zó Poszler György-esszé, elemzésében összekapcsolja a múl­tat a mával. Tudatában vagyunk a hiányoknak is. Voltak, akik nem vállalták a részvételt, másokat a terjedelmi korlátok miatt kellett nélkülözni. Hiányoznak az agrárkérdésről, az egyhá­zakról, a közoktatásról szóló munkák. A kultúra, a művé­szetek olyan széles körű téma, amely önálló, újabb kötetet igényel. Ebben a kérdéskörben Szegedy-Maszák Mihálynak a 2005-ös kötetben megjelent tanulmánya lehet alapozó. A bevezetőben hivatkoztam arra, hogy Thomas Mann Európa vigyázz! című hajdani kiáltványából háromnegyed évszázad után elmarad az utolsó z betű. Ma: Európa vigyáz. Küzdelmesen. Önmagára is. Közép-Európára is. Próbálja megőrizni és elvárja régiónk kormányaitól is, hogy kövessék a nyugati demokráciák értékrendjét. Sikerülhet-e? 19

Next