Szegedy-Maszák Mihály: Jelen a múltban, múlt a jelenben. In memoriam Pierre Boulez - Szegedy-Maszák Mihály válogatott munkái (Pozsony, 2016)
Legyőzhetjük-e valaha a múltunkat?
kutatók fajvédő kacérkodásainak” (83, 86). „Rátz Kálmán is itt van a nyilasaival” - jegyezte meg Radnóti József Attila első pesti temetéséről, 1942. május 3-án (Radnóti 1989, 207). „A nemzeti szocializmus” szavakkal kezdődő másfél lapos kézirat föltehetően József Attilának Rácz Kálmánhoz és a Bartha Miklós Társasághoz fűződő kapcsolatával hozható összefüggésbe. Noha ez a szöveg nem jelent meg a költő életében - Szántó Judit akadályozta meg, hogy nyilvánosságra kerüljön -, lehet tudni, hogy Hitler hatalomra jutása után készült (Lengyel 2002), talán 1933-1934 fordulóján (Tverdota 1996,172), vagyis azután, hogy Márai a Führemek a Sportpalastban tartott beszédéről félreérthetetlenül elítélően írt (Márai 1933). Radnóti följegyzése szerint Steinberger Darvas Gábor zenei író és zeneszerző 1939. július 15-én még így érvelt: „Hitler nem fasiszta, nem lehet ilyen egyszerűen elintézni, hatalmas szocialista kísérlet az egész és az mellékes, hogy bántja a zsidókat.” 1941. október 31-én Nyírő József így fejezte be szónoklatát a weimari költőnapon: „Éljen Hitler Adolf! Éljen Németország! Éljen a német írótársadalom!” (Radnóti 1989, 31, 197). Márai felfogásának alakulására döntően hatott, hogy kiábrándult a szovjet hatalomból. 1922. március 20-án így kezdte „Az orosz nép vüághivatásáról” szóló gúnyos cikkét: „Már az ötödik esztendeje végzi a szovjeturalom a romboló munkáját az egykor hatalmas Oroszországban” (Márai 2006c, 191). Lehetséges, hogy ismerte volna Kosztolányi „Vörös ünnep” című tárcáját, amely már az 1905-ben kitört forradalom idején elítélte a kommunizmust? Annyi bizonyos, hogy 1932-ben az író, szerkesztő és műfordító Dormándi Lászlóval fényképgyűjteményt készített Russland - Wie es war, wie es wurde, wie es ist címmel, amely komor abban értelmezte a szovjet rendszert, mint Illyés Gyula két évvel későbbi útibeszámolója, az Oroszország, előrevetítve azt, ahogyan az 1942. július és szeptember között keletkezett Röpirat a nemzetnevelés ügyében című eszmefuttatásában fogalmazott: „a kommunizmus, s annak gyakorlati kifejezési képlete, az orosz bolsevizmus, európai emberek számára nem nyújthatja az új életforma lehetőségeit”, mert „az egyéni élet minden tartalmát 333