Szegedy-Maszák Mihály: Szó, kép, zene. A művészetek összehasonlító vizsgálata (Pozsony, 2007)

Az értelmezés történetisége

hallucinációjából, mely évszázadok sziklabarlangján sejtelmes echót ver. Sajnálom, hogy nem mondhatok eredetibbet, de minden irodalom csak a nyelv leikéből lelkezhet. (...) Minden nagy költészet családias. A család tagjai az idegen számára jelentéktelen, érthetetlen adomákat mesélnek egy kisgyerek­ről, aki hajdanában mindnyájunk ismerőse volt, emlékeznek valamire, amire az idegen nem emlékezhet, és elmosolyod­nak. Valami ilyesmihez hasonló a költészet. Nyelvünk szelle­mében él, melyben összeforradunk valamennyien, akármiféle politikai hiten élünk. Nem dicsekszünk azzal, hogy hűek va­gyunk ehhez a nyelvhez. Mi magunk vagyunk a hűség. Nem állítjuk azt sem, hogy csak vele, általa, érette lélegzőnk. Mi magunk vagyunk ez a nyelv. Vér vízzé válhat, pártot is üthet, de ez a szellemi közösség megronthatatlan, elmozdíthatatlan” (Kosztolányi 1976, 18-19). HIVATKOZÁSOK Aczel, Richard (2000) Adam Makkai (ed.) In Quest of the 'Miracle Stag The Poetry of Hungary. An Anthology of Hungarian Poetry from the I3'h Century to the Present in English Translation. Vol. 1, Hungarian Studies, 14.1: 127-130. Adorno, Theodor W. (1971) Versuch über Wagner. In Gesammelte Schriften. Frankfurt am Main: Suhrkamp, 13: 7-148. Assmann, Jan (1996) Translating Gods: Religion as a Factor of Cultural (Un)Translatability. In Budick, Sanford and Wolfgang Iser (eds.) The Translatability of Cultures: Figurations of the Space Between. Stan­ford, CA: Stanford University Press, 25-36. Aude, Sophie (2005) József Attila Franciaországban: Egy idegen költő hányattatásai, sivatagok és révészek közt. In Erdős Katalin (szerk.) „Híres vagy, hogyha ezt akartad...József Attila recepciója külföl­dön. Budapest: Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézet, 261-282. Balzac, Honoré de (1979) La Comédie humaine X: Études philosophi­­ques. Paris: Gallimard (Bibliothéque de la Pléiade). Márkosfalvi Barabás Miklós (1944) Önéletrajz. Kolozsvár: Erdélyi Szépmíves Céh. Bartalus István (1876) Művészet és nemzetiség: Székfoglaló. Budapest: MTA. 147

Next