Tőzsér Árpád: A nem létező tárgy tanulmányozása. Az irodalomról, vegyes műfajban (Pozsony, 1999)
Ballada a fűtő szemeiről
cseh költó'társ verseivel, amelyek csontjaiba vésődtek és amelyekben saját költészetének az érlelőit találta meg”. (I. m. 835-836.) Dobossy László tehát úgy véli, hogy Wolker versei közvetlenül hatottak József Attilára, s ennek a hatásnak a bizonyítékát elsősorban a Külvárosi éj leíró részeiben látja. S valóban, a magyar Ballada... kezdő szakaszának „ motívumépítése ” vitathatatlan egyezéseket mutat a Külvárosi éj harmadik és negyedik szakaszába foglalt leírás szerkezetével. De ezt Wolker-hatásnak két okból sem tudhatjuk be. Először is azért nem, mert „József Attila cseh költőkből való fordításait... 1932 decembere és... 1933 közepe közöttre tehetjük" (József Attila összes művei IV., Akadémia Kiadó, Budapest, 1967.207.), a Külvárosi éj pedig 1932 októberében már kötetben is megjelent, megírásának idejét tehát jóval korábbra kell tennünk. Másodszor pedig azért nem, mert - amint azt láttuk - a jelzett szakasz szövege József Attila fordításában jelentősen különbözik a wolkeri szövegtől. A Külvárosi éj és a Wolker-ballada József Attila-féle fordításának hasonlóságait inkább az magyarázza, hogy költőnk egyszerűen a Külvárosi éj nyelvére fordította a cseh verset. A „fűtő-ballada” esetében tehát nem Wolker hatott József Attilára, hanem József Attila alakította magához Wolkert. Ezért nem kerültek át fordításába a cseh szöveg nyilvánvaló népi-nemzeti kötődései, metrumai. S nemcsak a bevezető négy soré nem. Az a mód, ahogyan a cseh költő a 3+3+3+3 tagolású sorokon belül az egyes ütemeket oldja és szigorítja (tagjaik számát szaporítja, csökkenti és újra rendezi), illetve a kötött ütemrendszerű sorokat a kötetlen (szabad) sorokkal váltogatja, sajátos hullámzást s így egyfajta zenei strukturáltságot biztosít a műnek. S amennyiben ez a strukturáltság a hagyományos (népi-nemzeti) és modem (kötetlen) sörfajták ellenpontjain nyugszik, ebben is Wolker népi-nemzeti allúzióit kell látnunk. 57