Ungváry Rudolf: A láthatatlan valóság. A fasisztoid mutáció a mai Magyarországon (Pozsony, 2014)
A mutáció társadalomtörténeti gyökerei
zösség, amelyet mindenki mint valami természeteset fogadott el, nem is kellett különösebben tudatosulnia. Az államnemzet, rajta keresztül a politikai nemzet „...lényege abban áll, hogy az újkori polgári átalakulás hatására és igényeinek megfelelően a nemzetiség a társadalmi és politikai szféra alapvető strukturális elemévé vált, a »nemzetiség«, a »társadalom« és a »politikum« kategóriái sajátos fúzióra léptek, ami idegen korábbi koroktól”, fogalmazta meg a jelenséget Szűcs Jenő.124 Azaz az államhoz, a politikai lojalitáshoz problémamentesen illeszkedett az egységes nemzethez, vele a közös kultúrához tartozás csoporttudata is, lévén hogy nem létezett csoportként más érdemi nemzet. Nagy-Britanniában, Spanyolországban, Franciaországban maradtak ugyan vissza különbségek eme államok egyes „nemzetiségei” között, de hosszú ideig sem a nyelvi, sem a kulturális különbség nem volt meghatározó például az angolok és a skótok, a spanyolok és a katalánok között. Ahol meg nagyok voltak, s ezért az ellenállás is erősebb volt, ott vagy véresen leverték az ellenállást, vagy a korabeli gyengeség miatt (mint a baszkok esetén) nem alakulhatott még ki az egységesülést megkérdőjelező szembeszegülés. Svédország a 18. század végétől gyakorlatilag saját etnikai területére zsugorodott. Amikorra ezek a nemzetek kialakultak, a hozzájuk fűződő viszony inkább öntudatlan, mintsem valamiféle tudatos, „vallott” állapotként létezett. Nem tért el az államhoz fűződő lojalitás érzésétől. Úgy is mondhatnánk, hogy a „nemzettudat” (Benedict Anderson szerint afféle „képzeletbeli közösség” tudata olyan természetes állapot volt, hogy észre sem lehetett venni. Ha azonban ez a fajta „tudat” észrevehető is bizonyos esetekben, ez nem jelenti azt, hogy a nemzeti hovatartozásnak, vele 124 Szűcs Jenő: „Nemzetiség” és „nemzeti öntudat” a középkorban. Szempontok egy egységes fogalmi nyelv kialakításához. In: Spira György Szűcs Jenő (szerk.): Nemzetiség a feudalizmus korában. Tanulmányok. Budapest, Akadémiai Könyvkiadó, 1972, 48. (Újraközölve: Szűcs: Nemzet és történelem. Tanulmányok. Budapest, Gondolat Könyvkiadó, 1974, 189-279. 131