Vajda Mihály: Utam Marxtól - Vajda Mihály válogatott művei (Pozsony, 2015)
Változó evidenciák
tikázás”-nak minősítse75 - teljes életművének fényében alapjában véve jogosultan. Ha már szocialistává lett, s a történelem a szociáldemokrácia versus bolsevizmus alternatíva elé állította, akkor abban, hogy végül az utóbbit választotta, semmi megdöbbentőt nem talál az életmű egészének mai olvasója. Hogy hitének átbillenését konkrétan mi okozta, mi adta a gyakorlati lökést a kommunista párthoz való csatlakozásához - nem tudjuk, de tulajdonképpen érdektelen is. Az pedig, hogy Luxemburgot és Liebknechtet a szociáldemokrata hadügyminiszter emberei Lukácsnak a kommunista pártba való belépése után néhány nappal gyilkolták meg, mindenesetre megerősítette őt elhatározásának helyességében, mint ahogyan megerősítette a szociáldemokrácia viselkedése a magyar polgári forradalomban is (ld. Jogrend és erőszak). Elhatározására azonban nem feltétlenül kellett ilyen külső eseményeknek hatniuk. Hiszen A bolsevizmus mint erkölcsi probléma megírásakor sem választotta a szociáldemokráciát a maga empirikus létében: „Esetleges félreértések elkerülése végett hangsúlyoznom kell, hogy itt mindenütt csak a legélesebben tipizált és legtisztább erkölcsi állásfoglalások lehetőségeit hasonlítjuk össze. Hogy mindkét oldalon lehetnek könnyelműen, felelősség nélkül vagy önérdekből stb. cselekvők, és hol, melyik típus van tényleg többségben, az nem tartozik ezeknek a fejtegetéseknek körébe.”76 Ki vagyunk osztva. Megvan helyzetünk. Mit tehetnénk e szabály ellenében?! Mint mozdulatlan csillagok az égen, változhatatlan rajzunk, jellemünk. József Attila 75 Lukács György: Marxista fejlődésem 1918-1930. In: Történelem és osztálytudat. 698. 76 Lukács: A bolsevizmus mint erkölcsi probléma. 17. 213 I.