Varga Imre: Mielőtt kimondaná. Versek 1968-2010 (Budapest, 2011)
Halj meg, hogy élhess! 1998-2003
Magából kivetkezett Pilinszky emléklap Miután megszabadultál magadtól, lépjél tovább, elhagyva a semmit. Vess el mindent, mi voltál, ez megnyit. A tenger örömből meg panaszból mormolgat messze mögötted és hallod. A távol közelít, s így örök otthon; mindegy, merre mégy, s hogy fagypont vagy forrpont. На-mit elhagytál, az lesz, mi elhoz, elhozza mindjét; s múlva következik, ideje átzuhog s te lépve: maradsz; tétlenné nyugodva már mindenre hatsz. A legtöbb mit tehetsz (így zárva nem nyitsz), s ez a legkevesebb. Fenni vagy lenni, mondja a hentes. Végzett, s kivetkezik. 2001. július 1. Szófogadóból „Én túllépek e mai kocsmán, az értelemig s tovább!" József Attila Az amivel kimondom, hogy összeköt, máris elválaszt magamtól, s akinek; s attól is, ami nem hallja meg, mert puszta tárgy vagy halott s férge-dög. 770