Varga Imre: Mielőtt kimondaná. Versek 1968-2010 (Budapest, 2011)
Rosamunda beírásai 2006-2009
Kiegészített töredék „a pinájával megeszi az embert, a faszán kezdi, szétmorzsolja” József Attila: Szabad ötletek Vesztes vagy; a nő mindenképp megcsal. Anyaként, lám, megcsalt az apáddal. A szeretőd meg - ha szül - egy pulyával. Aki az életed - nem érted hal. Amit keresel, az kívül nincsen. S magadat találod mégis másban. Combjával az asszony megbilincsel, S megőrli faszodat, kemény lyukával. Büdös és buta dögök a nők mind, mélyillatú haj, bronzkebel, rózsa volt-szavak, való anyaguk most nincs. A vers is szétszedi, elaprózza, ami sötét tér, megőrült szinek. Az ölelés vége: Miért? Minek? 2007. február 20. Élőiket temetik Végülis minden, minden, ami van, kioltódik hajlamaival, így válik (n)ővé a hasad, a hátad. Múlásból születés támad. A nevünk és arcunk körbe fordul Közös fényt, rezgést kaptunk mi sorsul. Lepedőként egy néma verset. Rajta egymás tüzében a testek Formát kapnak s elomolnak. Kéz kezet, haj hajat vadít, forgat, 860